Nyeste Orsolya, vezető makrogazdasági elemző

A vártnak megfelelően gyorsult tavaly decemberben az infláció. A fogyasztói árak 0,3%-kal nőttek havi szinten, az éves inflációs index ezzel 4%-ra nőtt a novemberi 3,4%-ról. A 2019 évi átlagos infláció 3,4%-os volt. A „headline” adat gyorsulása mellett (amiben nagy szerepet játszottak a 2018 decemberi alacsony bázisadatok) a maginflációs mutatók enyhén csökkentek. A szezonálisan igazított maginflációs mutató 3,9%-on állt, míg a jegybank által kiemelten figyelt adószűrt maginflációs mutató értéke 3,5% volt a tavalyi év utolsó hónapjában.

Az inflációs mutató belső szerkezete is többé kevésbé megfelelt a vártnak. Éves szinten az élelmiszerek 5,9%-kal drágultak - ezen belül a sertéshús közel 24%-kal - a szeszes italok, dohányáruk 8,4%-kal, a járműüzemanyagok (7,7%-kal). A szolgáltatások árai éves alapon 3,2%-kal nőttek. A tartós fogyasztási cikkek árai 0,9%-kal csökkentek éves szinten. Az infláció kettős természete tehát megmaradt, a „tradalbe” termékek inflációja mérsékelt volt, míg a döntően a bérek alakulása és az az erős belső fogyasztás által vezérelt belső infláció magas maradt.

Az idei év elő negyedévében magas maradhat az inflációs ráta, s várhatóan a toleranciasáv felső határa körül ingadozik majd. A második negyedévtől viszont az infláció a 3%-os cél irányába fordulhat vissza. Éves átlagban 3,4%-ra várjuk a 2020-as inflációt is. A felfelé mutató kockázatok azonban erősek, melyek leginkább a folytatódó bérkiáramlásból és az importált infláció esetlegesen a vártnál alacsonyabb fékező hatásából eredhetnek leginkább. 

Miután az infláció gyorsulása átmenetinek tekinthető, ráadásul a maginflációs mutatók kissé mérséklődni tudtak, emellett a vezető jegybankok az idén vélhetően fenntartják támogató monetáris politikájukat, a legfrissebb inflációs adatok várhatóan nem hoznak változást a hazai monetáris politika irányvonalában. Az MNB monetáris politikája így az elkövetkező negyedévekben is laza, támogató maradhat.