Nyeste Orsolya, vezető makrogazdasági elemző

A Statisztikai Hivatal által ma reggel közzétett adatok szerint szeptemberben éves alapon 2,8%-ra lassult a fogyasztói árak emelkedési üteme az augusztusi 3,1%-ról. Az érték az általunk vártnak megfelelő, ugyanakkor a piacon kisebb meglepetést jelenthetett, hiszen az elemzői konszenzus ennél valamivel magasabb volt. A maginfláció 3,9%-ra (3,7%-ról), míg az MNB által számolt, indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,4%-ra (3,2%-ról) emelkedett.

A fentiek összességében azt mutatják, hogy az infláció szeptemberi lassulása mögött döntően a maginfláción kívüli tételek árainak alakulása állt. Mindez látszik az adatok részletes bontásából, hiszen az élelmiszerek éves szintű árnövekedése 5,1%-ra lassult az augusztusi 5,6%-ról, a járműüzemanyag-árak éves indexe pedig 4,6%-os árcsökkenést mutatott, önmagában érdemben hozzájárulva az infláció mérséklődéséhez. Ugyanakkor a szolgáltatások éves árindexe 3,4%-ra gyorsult az augusztusi 2,8%-ról.

Ami a kilátásokat illeti, az év utolsó két hónapjában ismét látványosabb gyorsulásra számíthatunk az éves indexben, leginkább a járműüzemanyag-árak okozta bázishatás következtében. A jelenség azonban vélhetően átmeneti lesz, s a jövő év második negyedévétől ismét a cél közelébe lassulhat az infláció. Az MNB által kiemelten figyelt adószűrt maginfláció volatilitása ennél kisebb lesz majd, azonban az alacsony importált infláció dezinflációs hatása és az erős hazai belső kereslet inflációt emelő hatása, mint kettős jelenség továbbra is megmarad. A maginflációs adatok így vélhetően nem mutatnak majd egyértelmű trendet, ám az MNB toleranciasávjából nem valószínű, hogy elmozdulnak. Ennek megfelelően nem várunk változást a monetáris politikában: a laza, támogató jelleg hosszabb időn át maradhat.

Összességében az idén éves átlagban 3,3%-os inflációt várunk.

További információ:
Nyeste Orsolya
+36-1-268-4428
orsolya.nyeste@erstebank.hu