Varga Zsombor, junior makrogazdasági elemző:
Miután a Magyar Nemzeti Bank márciusban megtette az első lépéseket a laza monetáris kondíciók normalizálásának irányába, s ennek jegyében az alapkamat változatlansága mellett mínusz 0,05%-ra emelte az egynapos fedezett betéti kamatot, a mai májusi kamatdöntő ülés nem hozott változást a kamatszintekben. Ennek megfelelően az alapkamat továbbra is 0,9%-on, az egynapos betét kamat pedig -0,05%-on áll. A döntés teljes mértékben összhangban volt az előzetesen várttal.
A kamatdöntés után szokás szerint egy órával megjelent a Monetáris Tanács állásfoglalása, ami áprilishoz képest semmilyen lényegesebb új üzenetet nem fogalmazott meg. A döntéshozók továbbra is az infláció változékonyságát hangsúlyozták, illetve azt, hogy emiatt fókuszukba a tartós folyamatokat jobban megragadó maginflációs tendenciák kerültek. A inflációs főszám mostani emelkedése kapcsán a jegybank elsősorban az üzemanyagárak világpiaci tendenciákra reagáló emelkedését emelte ki. Vagyis a külső ársokkoktól eltekintve az MNB reálisnak tartja a legutóbb közölt inflációs forgatókönyvét. A maginflációs mutatók tovább emelkedhetnek az őszi hónapokig, majd az év végével mérséklődhetnek a jegybank szerint. A közlemény hangvétele összességében továbbra is az adatvezérelt üzemmódot hangsúlyozta. Tehát a gazdasági folyamatokat áttekintő Inflációs jelentésnek kiemelt fontosságot tulajdonít a jegybank, így a publikálást követő negyedév végi ülésen jelenthet be monetáris politikai változásokat, legközelebb a júniusi kamatülésen.
A közlemény alapján az MNB az elkövetkező hónapok folyamatában kettősséget lát: továbbra is bízik abban, hogy a belső folyamatok (bérek, erős fogyasztás) által vezérelt, a magasabb trendinfláció irányába mutató tényezőket az elkövetkező hónapokban ellensúlyozni tudja majd az alacsonyabb importált infláció. A külső folyamatok visszafogott voltát elsősorban az EKB-ra vonatkozó kamatemelési várakozások kitolódásával indokolja a jegybank.
A közlemény szerint a monetáris politika irányultsága továbbra is támogató, a gazdasági szereplők finanszírozási költségei változatlanul kedvezőek. A jegybank tehát nem igazán utalt a további szigorítás szükségességére, ami összhangban van azzal az előrejelzésünkkel, hogy a magyar monetáris politikai normalizáció egy lassú és elnyújtott folyamat lesz. Mindenesetre jelenleg úgy tűnik, hogy a külső környezet alakulása, a főbb jegybankok monetáris politikája fontos támogató tényező lehet ennek a kivitelezésében.