JAVULÓ ESZKÖZMINŐSÉG ÉS A KAMATKÖRNYEZETET VISSZATÜKRÖZŐ MŰKÖDÉSI BEVÉTEL JELLEMEZTE AZ IDŐSZAKOT

„Üzleti teljesítményünk továbbra is az év korábbi szakaszában már tetten ért tendenciákat tükrözte, nevezetesen az eszközminőség tovább javult és ennek eredményeként a kockázati céltartalékok mértéke is tovább csökkent. Emellett a működési bevétel enyhe mérséklődést mutatott az alacsony kamatkörnyezet jelentette nyomás miatt, a működési költségek pedig emelkedtek az IT és az adatkezelés terén végrehajtott beruházások bővítése miatt. Noha a hitelbővülés mértéke megfelelőnek nevezhető, hiszen az év első kilenc hónapjában négymilliárd eurót meghaladó új kihelyezés történt, az ügyfélbetétek több mint hatmilliárd euróval növekedtek a vizsgált időszakban. Véleményünk szerint ez a fejlemény azt sugallja, hogy a megtakarítók a félretett pénzmennyiség fokozásával kívánják ellensúlyozni az alacsony kamatkörnyezet hatásait.

Mivel a kelet-közép-európai régió továbbra is az euróövezeti átlagot meghaladó mértékben bővült, minden leányvállalatunk jó teljesítményt nyújtott, hozzájárulva az első kilenc hónapban elért robosztus, 1,2 milliárd eurós csoportszintű nettó nyereséghez. Ennek eredményeként a pénzügyi válság kezdete óta eltelt időben megháromszoroztuk tőkénket, így a harmadik negyedévben az elsődleges Tier-1 tőkerátánk 13,2 százalékra nőtt.

Összességében elmondhatjuk, hogy a továbbra is nehézségekkel jellemezhető környezet ellenére jelenlegi pozíciónk erős alapot biztosít ahhoz, hogy stabil nyereséget érjünk el a jövőben is” – jelentette ki Andreas Treichl, az Erste Group Bank AG vezérigazgatója.

A főbb számadatok

Az évközi beszámolóban a 2016 január-szeptemberi pénzügyi eredmények a 2015 január-szeptemberi adatokkal, a 2016. szeptember 30.-i mérlegpozíciók pedig a 2015. december 31.-i adatokkal kerültek összevetésre.

A nettó kamatbevétel 1,7 százalékos visszaesést követően 3267,5 millió euró lett az előző év hasonló időszakában elért 3324,3 millió euró után főként a tartósan alacsony kamatkörnyezet nyomán és amiatt, hogy a nem teljesítő hitelek folytatólagos értékesítését nem tudta teljes mértékben ellensúlyozni a hitelállomány bővülése. Anettó díj- és jutalékbevétel 1319,8 millióra csökkent főként az értékpapír-üzletág és a pénzforgalmi szolgáltatásokból származó bevétel gyengülése miatt. Az előző időszaki 1372,6 millió eurós eredmény fényében ez 3,8 százalékos visszaesést jelent. A nettó kereskedési és piaci értéken tartott eszközökből származó eredmény rendkívül kis mértékben, 0,7 százalékkal mérséklődve 191,6 millió euró lett az előző év első kilenc hónapjában jelentkező 193,0 millió euróval szemben. Mindennek folyományaként a működési bevétel 2,6 százalékkal csökkenve 4959,7 millió euróra változott az előző év hasonló időszakban elért 5090,9 millió euró után. Az általános igazgatási költségek 2852,4 millió euróról 3,9 százalékkal 2963,0 millió euróra növekedtek, elsősorban az IT-kiadások emelkedése és az 1724,7 millió euróra rúgó személyi kiadások miatt. Ez utóbbi 3,4 százalékos bővülést jelent az előző év első három negyedévében regisztrált 1667,5 millió euróhoz viszonyítva. Ennek következtében a működési eredmény 1996,6 millió euróra esett vissza, ami 10,8 százalékkal kevesebb, mint az egy évvel korábbi 2238,5 millió euró. A költség/bevétel ráta 59,7 százalék lett az előző 56,0 százalékot követően. A nem az eredménnyel szemben átértékelt pénzeszközökből és forrásokból származó nyereségbenszerepel a második negyedévben, a VISA Europe-ban meglévő részesedés értékesítéséből származó 138,7 millió eurós bevétel is.

A nem piaci értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök értékvesztéséből (kockázati költségek) származó nettó veszteségjelentős mértékben, 63,2 millió euróra esett vissza, így az átlagos bruttó ügyfélhitelek állományának arányában 6 bázispont lett, szemben az előző év hasonló időszakban jelentkező 518,4 millió euróval, illetve 53 bázisponttal. A 87,8 százalékos zuhanás a nem teljesítő hitelek állományában bekövetkezett jelentős csökkenésnek, valamint a Romániában és Magyarországon már leírt hitelekből származó megtérülés növekedésének köszönhető. Az NPL-ráta tovább javult: 5,5 százalékon állt az időszak végén (szemben az előző 7,1 százalékkal). Az NPL-fedezeti ráta 67,7 százalékon alakult (64,5 százalékról).

Az egyéb működési eredmény -252,4 millió eurót tett ki az előző időszak végén jelentkező -377,4 millió euró után. Ebben szerepel az a 64,6 millió euró is, amelyet a bankcsoport a különféle bankkonszolidációs alapokba történő éves hozzájárulás keretében fizetett be (az előző évi 56,2 millió euró után). A banki és egyéb pénzügyi tranzakciókat terhelő adók 187,7 millió euróról 151,7 millió euróra mérséklődtek, elsősorban is a magyarországi bankadó jelentős mértékű, 74,6 millió euróról 47,4 millió euróra való csökkenésének köszönhetően. Ausztriában a bankokat sújtó adók mértéke kismértékben csökkent, az előző időszaki 95,6 millió euró után 85,6 millió euró lett, Szlovákiában pedig 18,6 millió eurót tett ki (szemben a korábbi 17,5 millió euró után).

Mivel a keresztgarancia-rendszerben részt vevő takarékbankok nyereséghozzájárulása visszaesett a historikusan magas szintről, a kisebbségi részesedések utáni nyereség 275,0 millió euróról 245,6 millió euróra csökkent. Az anyavállalat tulajdonosainak felosztható nettó eredmény 764,2 millió euróról növekedett a 2015 első három negyedévi 1179,2 millió euróról.

A bankcsoport mérlegfőösszege 14,8 milliárd euróról 16,5 milliárd euróra növekedett. A szabályozói levonásokat és a CRR szerinti kiigazítást követően az elsődleges saját tőke (CET1, Bázel 3 szerint, átmeneti időszak) 13,3 milliárd euróra bővült (12,1 milliárd euróról), az összes szavatolótőke (Bázel 3 szerint, átmeneti időszak) 18,5 milliárd eurót tett ki a bázisidőszaki 17,6 milliárd euró után. A féléves nyereség szerepel a fenti számadatokban, a harmadik negyedévi viszont nem. Emellett levonásra kerültek a harmadik negyedévi kockázati költségek. Az összes kockázati kitettség, azaz a kockázattal súlyozott eszközök – ideértve a hitelezési, a piaci és a működési kockázatokat – 98,3 milliárd euróról 100,7 milliárd euróra nőtt (Bázel 3, átmeneti időszak). Az elsődleges Tier-1 tőkeráta (CET1, Bázel 3 szerint, átmeneti időszak) 13,2 százalékra javult az előző év végi 12,3 százalékról. A teljes tőkeráta (Bázel 3, átmeneti időszak) 17,9 százalékról 18,4 százalékra változott. 

A bankcsoport mérlegfőösszege 206,8 milliárd euróra bővült az előző év végi 199,7 milliárdról. Az ügyfeleknek nyújtott hitelek és kintlévőségek nettó állománya 2,4 százalékos enyhe emelkedést követően 129,0 milliárd euróra nőtt a bázisidőszaki 125,9 milliárd euróról. A kereskedési céllal tartott eszközök 8,7 milliárd euróról 9,7 milliárd euróra növekedtek. Forrásoldalon a bankoktól kapott betétek 15,2 milliárd euróra nőttek (14,2 milliárd euróról), az ügyfélbetétek állománya pedig 127,9 milliárd euróról 134,0 milliárd euróra növekedett, ami 4,7 százalékos erősödésnek felel meg. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – főként kötvények és jelzáloglevelek – állománya 7,9 százalékkal 27,3 milliárd euróra csökkent a korábbi 29,7 milliárd euróról. A hitel/betét arány 96,2 százalékon állt az időszak végén (az előző év végi 98,4 százalék után).

KILÁTÁSOK 2016-RA ÉS 2017-RE

Várakozásaink szerint a működési környezet elősegíti a hitelezési tevékenység bővülését. Míg a reálgazdasági növekedés 2016-ban várhatóan 1,3 és 4,5 százalék között alakul minden fontosabb kelet-közép-európai piacon, köztük Ausztriában is, addig 2017-ben 2-3 százalékot jósolunk a régió egészére és azon belül 1,5 százalékot Ausztriára nézve. A reálgazdasági növekedést a várakozások szerint a stabil belföldi kereslet vezérli, így a reálbérek növekedése és a munkanélküliség csökkenése támogatja Kelet-Közép-Európa gazdasági teljesítményét- Régiószerte várhatóan stabil marad az egyes országok államháztartási pozíciója.

Megerősítjük, hogy a tényleges saját tőkére vetített megtérülési ráta (ROTE) előreláthatólag 12 százalékot meghaladó értéket ér el 2016-ban (az ezévi átlagos saját tőke mértéke alapján), részvényenkénti egy euró osztalékfizetést valószínűsítve, ami 2015-höz képest 100 százalékos növekedésnek, emellett 3,5 százalékos osztalékhozamnak felel meg. A 2017. évi ROTE-várakozásunk 10 százalék feletti értéket mutat (a 2017. évi átlagos saját tőke mértékre alapján, amely a következő feltételezésekre alapul: az egyszeri összegként nyilvántartott osztrák bankadó a 2016. évre már befizetésre kerül, a 2017. évi bankadó mértéke pedig változatlan bevétel mellett (5 százalékos nettó hitelállomány-növekedést feltételezve) kerül kiszámításra, emellett a digitalizáció miatt 1-2 százalékos költségnövekedés várható, valamint a kockázati költségek is emelkedhetnek, habár így is historikusan alacsony szinten maradnak, továbbá az osztrák bankadó csökkenése miatt az egyéb működési eredmény terén is pozitív fejlemény várható.

A kockázati kitettségre vonatkozó előrejelzésünk szerint kedvezőtlen hatás várható a jegybankok expanzív monetáris politikája miatt, ideértve a negatív kamatok kialakulását, emellett politikai kockázatok is jelentkezhetnek, például az osztrák bankadó csökkentésének késedelme. Geopolitikai és világgazdasági kockázatok is kialakulhatnak, valamint fogyasztóvédelmi kezdeményezések is jelenthetnek kockázatot.