A BRIC-ORSZÁGOKON TÚL: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI GAZDASÁGOK FEJLŐDÉSE LEVÁLT A GLOBÁLIS FELTÖREKVŐ PIACOKÉRÓL

  • A gazdasági és pénzügyi ciklusukból, az alacsony olajárakból és stabil devizáikból profitálnak jelenleg a kelet-közép-európai államok
  • Kelet-Közép-Európa gazdasága 2016-ban 3,1 százalékkal bővül az EU-pénzek lassú apadása ellenére, ami még mindig az eurózóna 1,6 százalékos növekedésének közel duplája
  • Kelet-Közép-Európában a lakossági fogyasztás lesz a növekedés legerősebb motorja idén

Az Erste Group Bank Kelet-Közép-Európai Elemzések Osztálya által kiadott legfrissebb, A BRIC-államokon túl címet viselő elemzés szerint a kelet-közép-európai államok1 növekedésének dinamikája jórészt levált a globális feltörekvő piacok, így Brazília, Oroszország, India, Kína (más néven a BRIC-országok), Indonézia, Mexikó és Törökország2 bővülési ütemétől.

„A kelet-közép-európai államok a gazdasági ciklus más szakaszában tartanak, mint a globális feltörekvő piacok, s ez a legfőbb oka annak, hogy a globális lassulás miért nem hat egyenlő mértékben a két csoportra” – mondja Juraj Kotian, a Kelet-közép-európai Makroelemzési Osztály vezetője, az elemzés társszerzője. Míg a 2010 és 2015 közti időszakban a globális feltörekvő piacok a magas nyersanyagárak és a hitelbővülés miatt rendkívül komoly növekedésnek örülhettek, Kelet-Közép-Európában ezzel szemben a gazdasági növekedés viszonylag visszafogott maradt, ugyanis a térség államai az egyensúlytalansági helyzetüket próbálták megoldani. Mivel a kelet-közép-európai gazdaságok várhatóan továbbra is a potenciális növekedési ütemük alatt teljesíthetnek az idén vagy 2017-ben, a térség gazdaságai számára a ciklus csúcspontja még mindig távol van. Ezért kevésbé hajlamosak arra, hogy a 2009-es recesszióhoz hasonló ciklikus visszaesés érzékenyen érintse őket. Ezzel szemben a globális feltörekvő piacok – így például a BRIC-országok – az elmúlt években a potenciális növekedésüket meghaladó mértékben bővültek, amihez magas beruházási hányad társult (jelenleg a GDP 53 százaléka szemben Kelet-Közép-Európa 21 százalékos arányával).

A pénzügyi ciklus pillanatnyi fázisa: A kelet-közép-európai államok nem csupán a gazdasági, hanem a pénzügyi ciklust tekintve is más fázisban vannak, hiszen gazdaságaik hitelezésmentesen álltak talpra. Az elsősorban a jó minőségű hitelállomány bővülésének köszönhető hitelnövekedés és a mérlegtisztítás azt jelzi, hogy a nem fizető hitelek állománya stabil marad a kelet-közép-európai régióban, sőt, akár csökkenhet is. Ezzel szemben a globális feltörekvő piacoknak az elmúlt öt évben tapasztalt erőteljes hitelbővülést követően a hitelminőség visszaesésével kellhet szembenézniük.

Alacsony nyersanyagárak: A jelentős nettó olajimportőrnek számító Kelet-Közép-Európa is profitál a nyersanyag-árak meredek eséséből. A kínálati oldalon meglévő pozitív sokk még ma is táplálja a háztartások fogyasztását Kelet-Közép-Európában, ugyanakkor jól karban tartja a régió országainak folyó fizetési mérlegét, ezáltal is korlátozza külső sebezhetőségüket. A globális feltörekvő piacokon vegyes hatásokkal járt a kínálati oldalon jelentkező megugrás.

A devizaárfolyam alakulása: A legszembeszökőbb eltérés a kelet-közép-európai gazdaságok és a globális feltörekvő piacok között a devizaárfolyamok alakulásában érhető tetten. A kelet-közép-európai devizák viszonylag stabilak maradtak az elmúlt két évben, s így átvészelték a „kínai vihart”, azonban számos globális feltörekvő piac devizája 30-50 százalékkal gyengült.

Az infláció alakulása: A globális feltörekvő piacok és Kelet-Közép-Európa között az infláció eltérő mértékében is megmutatkozik a különbség, hiszen az nyilvánvalóan a devizaárfolyamok alakulásához köthető. Az elmúlt két év során a kelet-közép-európai fogyasztók az alacsony (nulla környéki) inflációs környezetből profitáltak: a háztartások vásárlóereje megnövekedett. Ezzel szemben a globális feltörekvő piacokon 4 százalékot meghaladó átlagos infláció a jellemző, sőt bizonyos országokban (például Oroszországban) kétszámjegyű a pénzromlás üteme.

Tőkekivonás: 2015 harmadik negyedévében a globális feltörekvő piacok 2008 óta a legnagyobb mértékű tőkekivonást szenvedték el, amelyben élen jártak a BRIC-államok és Törökország. Ezzel szemben Kelet-Közép-Európában a tőkebefektetés átlagos volumene stabil maradt, amihez a Csehországba irányuló tőkebeáramlás biztosította az alapot. Robusztus folyó fizetésimérleg-többletének köszönhetően Magyarország anélkül tudta nagymértékben tovább csökkenteni a külföldiek által tartott forintadósságot, hogy a forint azt komolyabban megsínylette volna.

Míg a kelet-közép-európai gazdaságok teljesen más helyzetben vannak, mint a legtöbb feltörekvő piac, nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a lehetőséget, hogy a globális feltörekvő piacok visszaesésének hatása – a kereskedelmi csatornákon és a hangulat romlása révén – begyűrűzhet a térségbe. Árokszállási Zoltán, a Kelet-közép-európai Makroelemzési Osztály vezetőelemzője, az elemzés társszerzője ezt így pontosítja: „Véleményünk szerint a begyűrűzés kockázata meglehetősen visszafogott, hiszen Kelet-Közép-Európa közvetlen kereskedelmi kapcsolata exportoldalon nem túl erős a globális feltörekvő piacokkal. Emellett, a KKE-térség külföldi tőkebeáramlástól való függősége az elmúlt években enyhült. A kelet-közép-európai államok számára az euróövezet növekedési dinamikája sokkal fontosabb kérdés lesz a régió gazdasági kilátásainak szempontjából.”

Az EU-támogatások megcsappanása ellenére Kelet-Közép-Európa 3,1 százalékos növekedéssel 2016-ben meghaladja az euróövezet 1,6 százalékos növekedési ütemét.

Az idei évre a kelet-közép-európai régió növekedési kilátásai némileg visszafogottabbnak tűnnek. Az EU-pénzek várhatóan lassabban fognak befolyni, ugyanakkor a külső keresletet is kérdőjelek övezik. Azonban a lakossági fogyasztás a várakozások szerint tovább erősödik a foglalkoztatás stabil ütemű bővülése és a reálbérek emelkedése folytán. 2015-ben az átlagos munkanélküliségi ráta Kelet-Közép-Európában – 2009 óta első ízben – egyszámjegyűvé zsugorodott, és 2016-ban tovább csökkenhet az előrejelzések szerint. Mivel a kelet-közép-európai államok nettó energiaimportőrök, az olajárak közelmúltbeli esése serkenti a növekedést. Egyes országokban (Lengyelországban, Romániában) a fiskális lazítás szintén elősegíti a belföldi kereslet élénkülését.

Egyes országokra lebontva a GDP-növekedés üteme Romániában és Szerbiában gyorsulhat (2016-os becslés: 4,1, illetve 1,5 százalék), ugyanakkor Lengyelország és Szlovákia (3,6, illetve 3,5 százalék) a várakozások szerint nagyjából tartja a tempót. Románia válhat Kelet-Közép-Európa leggyorsabban bővülő gazdaságává, ám ennek ára az esetleges költségvetési lazítás és monetáris szigorítás lehet. Véleményünk szerint a gazdasági növekedés lassulása várható Magyarországon (2,2 százalék) és kiváltképp Csehországban (2,5 százalék) az EU-pénzek beáramlásának lanyhulása miatt. Szintén lassulás várható Szlovéniában is (1,9 százalék). Összességében a kelet-közép-európai régió országai a várakozások szerint átlagosan 3,1 százalékos ütemben bővülnek 2016-ban.

Míg az átlagos éves növekedésre vonatkozó előrejelzések a globális feltörekvő piacok esetében magasabbak 2016-ra (BRIC-államok: 4,6 százalék, EAGLES-országok: 4,1 százalék), érdemes megjegyezni, hogy ezek az értékek már a vezető nemzetközi pénzintézetek által csökkentett előrejelzések, hiszen a BRIC-államok esetében a növekedési kilátások 0,8 százalékponttal, az EAGLES-országok esetében pedig 0,6 százalékponttal kerültek lejjebb a korábbi becslésekhez képest. A nyersanyag-exportőr feltörekvő piacok növekedési kilátásai 1,7 százalékpontos vágáson mentek keresztül. Ezzel szemben a kelet-közép-európai régió növekedési kilátásai épp ellenkezőleg alakultak, hiszen 0,10 százalékponttal kerültek feljebb, míg az eurózónáé 0,1 százalékponttal csökkent.

 

Sajtóosztály 

Michael Mauritz (csoportszintű kommunikációs igazgató)

Tel: +43 50100/19603
E-Mail: michael.mauritz@erstegroup.com 

Carmen Staicu (csoportszintű szóvivő)
Tel: +43 50100/11681
E-Mail: carmen.staicu@erstegroup.com 

Peter Klopf (csoportszintű sajtószakértő)
Tel. +43 50100/11676
E-Mail: peter.klopf@erstegroup.com 


A sajtóközlemény elérhető angol nyelven az alábbi címen is: 
www.erstegroup.com/pressrelease

1 Az Erste Research elemzése céljából Kelet-Közép-Európa az alábbi államokat jelenti: Csehország, Szlovákia, Románia, Magyarország, Horvátország, Lengyelország, Szerbia és Szlovénia.

2 Az említett államok összefoglaló neve EAGLES (Emerging And Growth-leading Economies [Feltörekvő és a Növekedést Vezető Gazdaságok]).