Ürmössy Gergely, vezető makrogazdasági elemző:

Februárban az éves inflációs ráta 0,3% volt, ami enyhén alulmúlta a 0,4%-os várakozásunkat, de nem írta felül a hosszabb távú előrejelzésünket, hiszen a mögöttes tendenciák illeszkednek az előrejelzésünk által felvázolt képhez. A maginflációs mutatón kívüli tételeknek köszönhető elsősorban az, hogy a januárban látott 0,9%-ról 0,3%-ra esett vissza az inflációs mutató, hiszen a maginflációs ráta februárban 1,4% volt. Tavaly április óta a maginflációs mutató stabil, hiszen azóta 1,3% és 1,5% között mozog. A részletekben tükröződik, hogy a feldolgozatlan, valamint az idényáras élelmiszerek mellett éves összevetésben drágultak a tartós fogyasztási cikkek, illetve a szolgáltatások. Ezzel szemben a ruházkodási cikkek és a háztartási energia árak éves összevetésben stagnáltak, a lakossági üzemanyagárak pedig jelentősen alacsonyabbak a tavaly februárban mértekhez képest. Idén átlagosan 0,4% lehet az inflációs ráta, jövőre pedig 2% fölé gyorsulhat.

A KSH második becslése szerint 3,2%-kal bővült a magyar GDP a tavalyi negyedik negyedévben, az év egészében pedig 2,9%-os növekedésnek lehettünk tanúi. A termelési oldalon jelentős szerepe volt az iparon belül a feldolgozóiparnak, köszönhetően az autóipar kimagasló teljesítményének, illetve a szolgáltatásoknak, míg az építőipar nem tudott érdemben hozzájárulni a GDP növekedéséhez, a mezőgazdaság pedig szemmel láthatóan fékezte azt. Ezzel összhangban a felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása mellett a külkereskedelem volt a gazdaság fő motorja. A beruházások hatása leginkább semleges volt tavaly, annak ellenére. Előretekintve, 2,2-2,3% körüli GDP növekedést láthatunk idén, amit elsődlegesen a háztartások erősödő fogyasztása húzhat.

További információ:

Ürmössy Gergely
+36-1-373-2830
gergely.urmossy@erstebank.hu