A BEFEKTETŐI ÉRDEKLŐDÉST A MAGAS HOZAM ÉS A KISMÉRTÉKŰ VOLATILITÁS TÁPLÁLJA

Az elmúlt években megnőtt a kelet-közép-európai kötvénypiac jelentősége, ugyanis a térségbeli államok relatív besorolása az euróövezettel szemben javult, a CDS-felárak pedig zsugorodtak. Az Erste Group kelet-közép-európai kötvényekkel foglalkozó legfrissebb elemzése szerint idén elsősorban a kelet-közép-európai államkötvények emelkedtek ki a legjobban teljesítő európai eszközök közül, köszönhetően a fundamentumaikhoz, illetve besorolásukhoz viszonyítottan magas hozamuknak és a historikusan alacsony piaci volatilitásnak.

„Jelenleg az alacsony kamatkörnyezet az egyik legfelkapottabb beszédtéma, ezért egyre több intézményi befektető kívánja diverzifikálni az állományát, s e folyamat közben a kelet-közép-európai államkötvények is szóba kerülnek. Mivel a régiós kötvénypiaci kapitalizáció jelentős mértékben nő, úgy döntöttünk, hogy két kelet-közép-európai kötvényindexet vezetünk be, amelyek segítségével könnyebben nyomon követhető a térség államkötvényeinek teljesítménye. Legfontosabb megállapításunk, hogy a kelet-közép-európai államkötvények Európa legjobban teljesítő eszközei közé tartoznak, s a kelet-közép-európai eurókötvényekből álló kosárba eszközölt befektetés jelentős mértékben csökkentheti a volatilitást anélkül, hogy a hozamok terén túl nagy engedményeket kellene tennie a befektetőnek” – jelentette ki Juraj Kotian, az Erste Group kelet-közép-európai makroelemzési csoportjának vezetője.

Az Erste Kelet-közép-európai Eurókötvény Index szerint a kelet-közép-európai államok által kibocsátott eurókötvényekbe történt befektetések idén nagyobb hozamot biztosítottak (6,9 százalékot), mint az Erste Kelet-közép-európai Nemzeti Valuta Kötvényindex által követett, helyi devizában jegyzett kötvények euróban számítva (5,3 százalék). Mindkét index azt mutatja, hogy a kelet-közép-európai kötvények jobban teljesítettek, mint az ötéves német és francia állampapírok, hiszen azok csak 3,8, illetve 4,6 százalék hozamot értek el (az év eddig eltelt időszakában, beleértve a tőkenövekményt is). A két indexben szereplő országok a következők: Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia (e két utóbbi nem szerepel az Erste Kelet-közép-európai Nemzeti Valuta Kötvényindexben, mivel mindketten euróövezeti tagok).

„A helyi devizában denominált kötvények mezőnyében a 9,8 százalékos teljes hozamot kínáló ötéves román kötvény messze túltett az egész régión. Ez jórészt annak köszönhető, hogy az ország nemzeti valutája nem gyengült (hiszen a jegybank a sávon belül tartja), és a fölös likviditás nyomán csökkentek a hozamok. Míg a forintban denominált kötvények az Erste Kelet-közép-európai Nemzeti Valuta Kötvényindex szintje alatt teljesítettek, a magyar kibocsátású eurókötvények szélesebb értelemben véve a legjobb teljesítményt nyújtották, hiszen évi 10 százalékos hozamukkal még az olasz, spanyol és szlovén kötvényeket is lekörözték. A magyar állam eurókötvényei nyertek a legtöbbet az európai állampapírok folytatódó felárcsökkenésén” – mondta Juraj Kotian.

Az elmúlt évek során szemmel látható módon szűkült a kelet-közép-európai országokban az államcsődkockázati felár. Az összes kelet-közép-európai államban tetten érhető, általános csökkenő tendencia ellenére az Erste elemzői úgy vélik, hogy a CDS-felárakban jelentkező különbségek nem elhanyagolhatók. „Habár a régiót többnyire homogén egészként kezelik és a piacai hajlamosak együtt mozogni a világpiaci hangulatban beálló változásokra reagálva, a fundamentumokban észlelhető különbségek úgy tűnik, magyarázatot adnak arra, hogy a CDS-felár mértéke miért változik a régióban. Sőt, arra is magyarázatot ad, hogy a kockázatkerülés fokozódására miért adnak más és más mértékű reakciókat ezek az országok” – húzta alá Kotian.

A kelet-közép-európai államok többnyire biztonságos költségvetési pozícióval rendelkeznek

A negyedik negyedévben egyes országok a visszavásárlás vagy az elsődleges kibocsátási volumen visszafogása révén várhatóan csökkentik az államadósság szintjét annak érdekében, hogy megfeleljenek az adósságfék-szabályoknak (Szlovákia, Magyarország). Más országok komoly mértékű tartalékokkal rendelkeznek (Csehország, Szlovénia), így számukra lehetővé válik, hogy ne bocsássanak ki kötvényt 2014 negyedik negyedévében, és talán az azt követő időszakban sem.

A külföldi kézben lévő kelet-közép-európai adósságállomány mértéke stabil marad, vagy akár nőhet is, amit az EKB további lépesi segíthetnek elő. Ami a bankokat illeti, az étvágyuk a várakozások szerint továbbra is hangsúlyos marad, tekintve, hogy a kelet-közép-európai bankrendszerekben nagyfokú likviditás áll rendelkezésre. Ez alól kivétel lehet Magyarország, ahol a devizahitelek forintosítása nyomán növekedhet a forintlikviditás iránti igény, ezáltal csökkentve a bankok étvágyát az államkötvényekre.

A régió jegybankjai a várakozások szerint továbbra is lefelé tolják a hozamgörbe rövidebb végét, alacsony szinten tartva az alapkamatot (vagy éppen tovább csökkentik, mint például Lengyelországban). Az infláció várhatóan továbbra is meglehetősen nyomott szinten mard Kelet-Közép-Európában: 2015-ben 2 százalék alatti átlag valószínűsíthető a 2014-re vonatkozó igen alacsony, 0,4 százalékos előrejelzést követően.

Magyarország

Bár a jövő év végéig az MNB várhatóan nem változtat a jelenlegi kamatpolitikáján, a hosszú lejáratúforintkötvények esetében 2015-ben márhozamemelkedésre lehet számítani, melyre több tényező is hat. A forintban kibocsátott államkötvények kínálata várhatóan növekedni fog, ami főként annak köszönhető, hogya kormány jövőre nem kíván devizaalapú kötvényt kibocsátani, a lejárókat pedig forint alapú kötvények kibocsátásával kívánja fedezni. Az idei évben 5,4 milliárd euró, míg jövőre 2,4 milliárd euró értékű devizakötvény jár le.

A keresleti oldalon ugyanakkor csökkenés várható. Egyrészről a külföldi befektetők jelentős mértékben rendelkeznek forintkötvényekkel, azonban kérdéses, hogy a forint volatilitás növekedésével, és a hozamkülönbözet csökkenésével továbbra is olyan vonzóak lesznek-e a hazai kötvények.Emellett a Fed kamatemelésére vonatkozó várakozások következtében az amerikai hosszú kötvények hozama is emelkedik, melyet a magyar piac esetében is benchmarkként használ sok befektető. Másrészről a helyi kereslet esetében is csökkenésre lehet számítani, ugyanis a bankok forintlikviditása is jelentősebb mértékben visszaeshet. A devizahitelekkonverziója és a növekvő hitelezési aktivitás istöbblet forintlikviditást igényel a bankok részéről, melyek a legnagyobb tulajdonosai a forintban denominált állampapíroknak. A nyugdíjpénztárak részéről szintén nem érkezik jelentős kereslet, hiszen a nyugdíjrendszer átalakításával szerepük is nagymértékben csökkent. Ezen faktorok együttes hatása a hozamokra pozitívan hathat.

A kereslet-kínálat mellett azonban vannak olyan tényezők, melyek ellentétesen mozgathatják a hozamokat. Egyrészről a Nemzeti Bank Önfinanszírozási programja a belső kereslet növekedéséhez vezethet. A korábbi kéthetes kötvényt kéthetes betétté alakították, ami azt jelenti, hogy a külföldi befektetők és a befektetési alapok kiszorultak ebből, és a kötvénypiacon tudnak csak forinteszközhöz jutni. A befektetési alapokhoz ugyanakkor egyre több pénz áramlik, mely egyben a forint kötvények keresletét is növeli. Ez a trend jövőre már változhat, ami szintén a hozamok emelkedéséhez vezethet.