Nyeste Orsolya, elemző, Erste Bank: A Monetáris Tanács a mai kamatdöntő ülésén újabb 10 bázisponttal, 2,40 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. A döntés megfelelt az előzetesen vártnak. Bár az egy hónappal korábbi kamat meghatározó ülés után úgy tűnt, hogy a 2012 augusztusában elkezdődött monetáris enyhítési ciklus a 2,50 százalékos kamatszint elérésével befejeződik, az elmúlt egy hónapban már számos tényező sugallta, hogy mégsem fog „megpihenni” az MNB.

Elsőnek az inflációs folyamatokat érdemes kiemelni. Áprilisban a 12 hónapos fogyasztói árindex meglepetésre negatív tartományba került, -0,1 százalékos volt. Ráadásul nemcsak a teljes infláció, hanem a maginfláció, illetve az indirekt adóktól szűrt maginflációs mutató is csökkent. Bár az infláció valószínűsíthetően már a mélyponton vagy annak közelében van, és középtávon az éves fogyasztói árindex a jegybanki 3 százalékos cél közelébe gyorsulhat, egyelőre csak visszafogott, lassú emelkedés várható az éves fogyasztói árindexben, a korábban gondoltnál bővebb teret nyújtva a kamatcsökkentésekre. Eközben a külső piaci környezet is kedvező maradt, a forint pedig még erősödött is az elmúlt egy hónapban.

Ami a kilátásokat illeti, az elkövetkező hónapokban lehetnek még óvatos kamatcsökkentések, de a teret lefelé már limitáltnak látja az Erste elemzője. Az év végére Nyeste Orsolya 2,2 százalékra várja az alapkamatot. A pályát nagyban befolyásolhatja, hogy az orosz-ukrán konfliktus eszkalálódik-e, lesz-e komolyabb hatása a reálgazdaságra, illetve a pénzpiacokra. Rövidtávon fontos kérdés az is, hogy az EKB tovább lazítja-e a monetáris politikai kondíciókat júniusban, lesz-e a közeljövőben eszközvásárlási program. Amennyiben igen, ez a magyar jegybank mozgásterét is növelheti.

Jövőre viszont már lassú kamatemeléseket várnak, hiszen egy év múlva a Fed jó eséllyel elkezdi a monetáris szigorítást. Emellett az infláció várhatóan emelkedik, illetve a növekedési kilátások is lassan javulhatnak, ami szintén magasabb hazai kamatszintet sugall.