A reálgazdaság helyzetének az elmúlt év vége felé tapasztalt javulása pozitív meglepetésnek tekinthető. Az Erste Group által figyelemmel kísért kelet-közép-európai országok szinte mindegyikében a GDP-növekedés mértéke rácáfolt a várakozásokra. Románia 5,2 százalékos ugrást hajtott végre (szemben az Erste 2,6 százalékos eredeti becslésével), emellett Lengyelország és Magyarország 2,7 százalékkal bővült, Csehország 1,3 százalékos éves szintű növekedéssel okozott meglepetést (hiszen az elemzők eredetileg -0,2 százalékot jósoltak), Szlovákia pedig 1,5 százalékos értékkel szintén túlteljesítette az előrejelzéseket.

„Várakozásaink szerint a kelet-közép-európai tőzsdék kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtanak az elkövetkezendő időszakban. Az ukrajnai és a törökországi politikai helyzet csillapodása egyfajta megnyugvást hoz, amely akár likviditás-vezérelt emelkedéshez is vezethet, feltéve, hogy tartósnak bizonyul a pénzáramlás a feltörekvő piacok felé” – jósolta Henning Eßkuchen, az Erste Group kelet-közép-európai részvénypiaci elemzési vezetője. A vállalati kitettségen keresztül a fundamentumokban azonnal megjelenő kockázatokat leszámítva a piacokat leginkább a hangulat romlása, valamint a konfliktus elharapózásának kockázata révén érintette a krími válság. Mivel ezek a tényezők már tompulnak, a megkönnyebbülés lehet a piaci teljesítmény egyik támasza a második negyedévben. Azonban a potenciális diplomáciai megoldáson (vagy legalábbis a helyzet fokozódásának megakadályozásán) alapuló rali nem tart ki a második negyedév végéig. „Ennél fogva arra számítunk, hogy a régió nagyjából összehangoltan mozog, amelynek következtében főként semleges ajánlások várhatók majd az egyes piacokra vonatkozóan” – jelentette ki Eßkuchen. Az Erste elemzői szerint a feltörekvő piacok iránt megnő a befektetői érdeklődés, ugyanis a jelenlegi tendencia az, hogy a fejlettebb piaci kitettséget kockázatosabb eszközökkel egészítik ki a befektetők.

Folytatódik a fellendülés, hiszen a kelet-közép-európai gazdaságok a várakozások szerint 2,4 százalékkal bővülnek idén

Az Erste elemzői szerint a kelet-közép-európai térség gazdasági talpra állása 2014-ben is folytatódik. „A 2013-ban tapasztalt 1,2 százalékos bővülés után a kelet-közép-európai gazdaságok várhatóan 2,4 százalékos növekedést tudnak felmutatni az idei esztendőben. A térség növekedését a kisebb mértékű fiskális konszolidáció, valamint az export célországok növekedése táplálja” – mondta Eßkuchen. A várakozások szerint Lengyelország nyújtja a legjobb teljesítményt 3,1 százalékkal, majd Románia következik 3 százalékkal. A román gazdaság 2013-ban 3,5 százalékkal nőtt főként a bőséges termésnek köszönhetően. Csehország, Magyarország, és Szlovákia a tavalyinál nagyobb ütemű növekedésről számolhat be, rendre 2, 1,9 és 1,7 százalékos értekkel, Szerbia 1,0 százalékos várható bővülése pedig elmarad a tavalyi mértéktől. Horvátországban stagnálás várható (0 százalék) a költségvetési megszorítások, valamint exportpiaci és versenyképességi problémák miatt. A belgazdasági bizonytalanságok, a kevésbé támogató külső piaci környezet és az alapkamat-emelés miatt Törökország várhatóan 2,3 százalékkal bővül a tavalyi 3,8 százalék után.

Országallokáció: Ausztria stabil semleges, Törökország könnyűszerrel meglepetést is okozhat a második negyedévben

Az Erste elemzői stabil semlegesre értékelik Ausztriát, mivel a nyereségnövekedés és az értékeltség nem nagyon ad lendületet a piacnak, a krími válságot követő teljesítmény pedig nem tart örökké. Többnyire hasonló okok miatt az elemzők szintén semlegesre veszik egész Kelet-Közép-Európát, azonban Szlovénia talán némileg pozitívabb teljesítményt nyújthat.

Lengyelország továbbra is enyhe túlsúlyozáson marad. A térséghez viszonyítva jobb fundamentumai – amelyek elsősorban a nyereség-megtartás terén érhetők tetten – még mindig jelen vannak, habár már némiképp veszítettek erejükből. A bankrészvények stabil, ámbár drága befektetésnek tűnnek. A lehetőségeket tekintve egyes korábban alulteljesítő, nagymértékben volatilis részvények ismételt megfontolásra érdemesek lehetnek.

Románia már nem az a fantasztikus befektetési sztori, mint régen, ezért az Erste elemzői semlegesről alulsúlyozásra veszik az ország piacát. Ennek legfőbb magyarázata, hogy bár a politika zaj némiképp elült, a további piaci liberalizáció lendülete – ami eddig támogatást adott a részvényeknek – egyelőre valamelyest visszaesett.

Az alacsony növekedési ütem és a magas értékeltség miatt az Erste Group elemzői kevés fundamentális indokot látnak Horvátország esetében. Szerbia talán előnyt kovácsolhat abból, ha az új kormány meg tudja oldani a sürgető problémákat, ezért az ajánlás stabil semleges. „Mindent összevetve, a második negyedévben is óvatosan viszonyulunk a kisebb, kevésbé likvid piacokhoz” – jelentette ki Eßkuchen.

Oroszország és Törökország egyaránt kikerül az alulsúlyozásra ajánlott kategóriából és semleges ítéletet kap. Oroszország továbbra sem mutat ígéretes fundamentumokat a rubel leértékelődése révén, az export terén jelentkező pozitív hatásokon túl. Azonban a becslések szerint a 2013 szeptembere  az országból távozott 4,4 milliárd dollárnyi tőke egy része visszatérhet, kihasználva az igencsak nyomott árszínvonalat. Ugyanez a megállapítás vonatkozhat Törökországra is a választásokat követő pozitív piaci hatások okán. Azonban a két említett ország közül az Erste Group elemzői inkább a török piacot vélik ígéretesebbnek, ami ráadásul könnyűszerrel okozhat meglepetést a második negyedév során.

Szektorszintű allokáció: Lengyelország kivételével óvatos megközelítés ajánlott a bankokkal szemben, a többi szektorban nem várható változás

A régióban a legerőteljesebb banki kitettséggel rendelkező piaccal, azaz Törökországgal és Lengyelországgal kapcsolatban az Erste elemzői úgy látják, hogy Lengyelország meglehetősen kényelmes helyzetben van. A lengyel bankszektorra az utóbbi időben jellemző nyereségfelülvizsgálat még mindig jelen van bizonyos szinten, de már sokkal kevésbé meghatározó módon. Henning Eßkuchen szerint érdemes lehet legalább pár részvényt beválogatni ebből a szektorból is. A török piacot már teljesen az alacsonyabb növekedési kilátások és a kamatszint jelentős emelkedése vezérli. A török jegybank által végrehajtott komoly mértékű kamatemelés magyarázza a bankszektor egészén jelentkező nyereség nagymértékű, negatív felülvizsgálatát. Azonban ez a lépés adhat némi lendületet a szektornak a finanszírozási költségekre nehezedő nyomás csökkenésével.

Az egyéb szektorok változatlan szinten maradhatnak a nyereségfelülvizsgálat vonatkozásában, így nem támogatják, de nem is ássák alá az Erste szektormodelljét. Az ipari termékek és szolgáltatások az ajánlott kategóriában szerepelnek a nagyfokú nyereségmegtartás miatt (az Erste modell leginkább az Andritz részvényt preferálja), de a lendület itt is lanyha. Az értékeltségek ebben a szektorban is meglehetősen feszítettek, jóval a historikus átlagok fölött mozognak.