Nagy János, makrogazdasági elemző

Az áprilisi inflációs adatokat tette közzé ma reggel a KSH. A fogyasztói árak havi szinten 0,7 százalékkal nőttek, az éves infláció ezzel 24,0 százalékra mérséklődött a megelőző havi 25,2 százalékról. A mérséklődést mutató tényadat lényegében megfelelt az általunk vártnak. Az éves maginflációs mutató 24,8 százalékon állt, ami bár még mindig rendkívül magas szint, jelzi, hogy főként a magtételek segítették a negyedik havi mérséklődést.

Az infláció szerkezete többé kevésbé megfelelt a vártnak. Az élelmiszerek havi szinten stagnáltak, éves indexük pedig 37,9 százalékos volt. A költségoldal alakulásának viszonylatában hamarosan negatív tartományba kerülhet a havi átárazás ebben a szegmensben, így szignifikánsan támogatni tudja majd az idei évre várt dezinflációt.  A járműüzemanyagárak további 0,7 százalékos, illetve a háztartási energia árainak 0,8 százalékos havi csökkenése támogatta a dezinflációt. Kedvező, hogy a zömmel árfolyamvezérelt tartós cikkek drágulása megállt; ebben a termékcsoportban összességében változatlan árakat könyvelt el a KSH áprilisra. Ezt azonban bőven ellensúlyozta a szolgáltatások továbbra is ütemes, 1,7 százalékos hó/hó drágulása, ami meghaladta az általunk vártat. Mivel a szolgáltatások áralakulása a várt dezinfláció sebességére nézve is fontos indikációs erővel bír, ezért ebből szempontból továbbra sem túl jó optikájú a szolgáltatás részindex.  

Az áprilisi adat összességében nem igényli a nagy kép átírását: kedvező a „headline” index további lassulása, azonban a maginfláció erőteljes másodkörös inflációs hatásokat sugall. Ami a kilátásokat illeti, a nyártól valamivel gyorsabban csökkenő inflációt várunk, azonban az éves index várhatóan júliusig 20 százalék felett marad. Az év második felében az egyre erősebben érvényesülő bázishatás miatt ütemesebb lassulás jöhet az árak éves szintű növekedési ütemében: szeptember lehet különösen látványos ebben a tekintetben.

Továbbra is jelentősek a középtávú inflációs kihívások a megváltozott globális környezet és a szűk munkaerőpiac mellett. A beígért decemberi egyszámjegyű éves indexre a legnagyobb veszélyt a világgazdasági konjunktúrával újból meglóduló energia- és nyersanyagárak okozhatják az év második felében. Számos vállalat vezeti be a visszatekintő inflációval történő árkorrekciót, ami a jövő év elején tompíthatja az árdinamika lassulását. Összességében 2024-ben is folytatódhat a dezinflációs folyamat, ám jelenlegi várakozásunk szerint csak 2025-ben tér vissza a jegybanki célsávba az infláció. Mindez tartósan szigorú monetáris politikát és érdemben pozitívban maradó előretekintő reálkamatot sugall az elkövetkező időszakban, ugyanakkor ma a negatív meglepetés elmaradása erősíti a májusi, első vágás valószínűségét.

További információ:

Nagy János
janos.nagy@erstebank.hu