Ahogy az élet más területén, a pénzügyekben is fontos szabály a megelőzés és a jó kondíció: miként az egészséges szervezet is könnyebben gyűri le a betegséget, úgy vészeli át jobban a válságos időszakokat az, akinek rendben vannak a pénzügyei. Az Erste szakértői összeszedték azt a tíz fontos pontot, amely alapján mindenki meg tudja határozni, rendben van-e a pénzügyi egészsége, megfelelően meg tud-e birkózni bármilyen válsággal, vagy van még tennivalója ezen a téren.

1. Amíg a takaró ér

Mindig maradjon a hónap végén legalább egy pici pénz, amit semmire nem használtunk fel. Ez nem megtakarítás, vagy tartalékképzés – a megfelelő összeg félretétele után is kell lenni a hó végén is a számlán. Ha a fizetés előtt már gondolkodni kell, hogy mire jut és mire nem, ha mínuszba csúszunk, ha egy váratlan kiadás, egy szerviz, egy elfelejtett ajándék, felborítja a költségvetésünket, akkor ezt a pontot nem pipálhatjuk ki, és érdemes elgondolkodni azon, milyen intézkedésekkel lehet kiegyensúlyozni a gazdálkodást.

2. Hitel Világ Stádium

A hitel a gazdaság motorja – legyen szó építkezésről, lakás, autó vagy fogyasztási cikk vásárlásáról, vagy akár babavárásról. Azzal, hogy nem várjuk meg terveink megvalósításával azt az időt, amíg összegyűlik a pénz, segítjük a gazdasági növekedést is, hiszen megrendelést, munkát adunk a cégeknek. Az egészséges hitelezést szolgálja több rendelkezés. Ma már szabályok határozzák meg, hogy a jövedelmünk hány százalékát fordíthatjuk törlesztésre – a lakáshiteleknél az igazolt jövedelem 25, a személyi kölcsönök esetében 50 százaléka a legszigorúbb jegybanki szabály. Ugyanakkor magunknak is meghatározhatunk plafont, így például figyelembe vehetjük, hogy a jövedelmünk 20-30 százalékos csökkenése esetén is bírnánk-e a részletek fizetését. A másik oldalról vizsgálva: ha elveszítenénk a munkánkat, bírnánk a következő három hónapban fizetni minden törlesztést?

3. A kockázat el van vetve

Akkor lesznek rendben a pénzügyeink, ha a gazdasági változások nem okoznak hirtelen vállalhatatlan többletterhet. Ezért fontos arra figyelni, hogy a hitelekkel járó fizetési kötelezettségek a lehető legstabilabbak legyenek a számunkra, ne vállaljunk ezzel kapcsolatban rizikót.

4. Megfelelő fixszel az ember könnyen viccel

A hitelek esetében fontos az is, hogy a kamatok változása se jelentsen hirtelen nagy problémát – ha például egy válság miatt gyorsan növekszik a bankközi kamatláb, és a felvett hitelt épp ennek alakulásához kötötték, akkor hirtelen megemelkedhet a törlesztőrészlet is. Egy tíz éves, tízmillió forintos hitelnél egyetlen százalékpontnyi eltérés nagyjából havi ötezer forintot jelent, ami a teljes futamidőnél már 600 ezer forint különbséget jelent. Érdemes a fix kamatozású hiteleket előnyben részesíteni, főleg akkor, ha hosszabb távú, 10-15 éves kötelezettségvállalásról van szó.

5. Biztosítások, minden esetre

Járvány idején értelemszerűen növekedik a magasabb színvonalú kórházi ellátást, vagy a betegség idején a kieső jövedelmet pótló térítést adó biztosítások ázsiója. Ám a koronavírus a gazdaságot is megfertőzte, sokan veszítették el egyik napról a másikra a munkahelyüket. Érdemes tehát mindenféle biztosítással felkészülni a lehetséges negatív forgatókönyvekre: a hitelek mellé ma már könnyedén köthető keresőképtelenségre szóló biztosítás is, de más esetekben is hasznos lehet, ha fedezzük a válsággal járó esetleges kockázatokat.

6. Meddig bírjuk levegő nélkül?

Tavaly év végén a munkakeresés átlagos időtartalma közel 10 hónap volt az állástalanok körében, miközben a munkanélküliségi ellátás (az álláskeresési járadék) három hónapig jár, és a korábbi bér 60 százalékát teszi ki, de nem lehet több havi 128 ezer forintnál. Az állami ellátás már az átlagosan keresőknél se éri el így a jövedelem 40 százalékát. Ez annyit jelent, hogy kell lennie jó pár havi tartaléknak, hogy bírjuk addig, amíg új munkát nem találunk. A minimális idő hat hónap, ám ízlés kérdése is, és van, aki – azt tekintve, hogy válságok idején nehezebb munkát találni – egy évvel számol.

7. Kis pénz, kis foci

Váratlan kiadások mindig adódnak, elromlik az autó, javítani kell a kazánt, lecserélni a hűtőt vagy a rokonságban terjedő házassági láz olyan tételek lehetnek a családi kasszában, amelyek nem feltétlenül szerepelnek az éves vagy a havi tervekben. A likviditási tartalék megképzése persze nem csak azért fontos, hogy váratlan helyzetekben ne jöjjünk zavarba, de az első olyan támaszt is jelentik, amelyhez akkor nyúlhatunk, ha éppen a bevételekkel történik valami (vagyis válságba kerülünk). Két-három hónapnyi jövedelmünknek megfelelő olyan megtakarításra van tehát szükség, amelyhez könnyedén, gyorsan, bármikor hozzáférhetünk nagyobb veszteség elkönyvelése nélkül.

8. Kell egy terv

Megtakarítási program nélkül nincs pénzügyi egészség: kell, hogy mindenkinek legyen egy olyan célja (legyen az utazás, egy új autó megvásárlása, vagy a lakás felújítása, bővítése), amire gyűjt. A középtávú megtakarításoknak sokszor jellemzője, hogy nem feltétlenül, vagy csak nagyobb veszteségek árán tudunk azonnal a pénzünkhöz férni, miközben a másik oldalon, mindezért cserébe nagyobb hozamot kaphatunk. Ugyanakkor ezek a félretett összegek végső soron, vészhelyzet esetén, a likviditási tartalék kifogyásakor mozgósíthatók, vagyis beleszámítanak a tartalékba.

9. A változatosság gyönyörködtet

Vitakérdés, hogy a pénzügyileg egészséges embernek kell-e legyen valódi befektetése – vagyis olyan kockázatosabb elem (például részvénybefektetés) a portfóliójában, amely magasabb hozamot ígér. Miközben a pénzügyi egészségnek nem alapvető eleme a befektetési típusú kockázatvállalás, a rizikó kerülését mégis az szolgálja igazán, ha nem egyetlen típusú eszközben – például a legbiztonságosabbnak mondott állampapírban – tartjuk minden pénzünket. A befektetett vagyon megosztása a különböző befektetési formák és lehetőségek – az állampapírok, az ingatlan- vagy pénzügyi alapok, a részvények – között nagyobb biztonságot jelent a különböző piac változások esetén, vagyis nagyobb válságállóságot garantál.

10. Nem csak a húszéveseké a világ

Mindeközben nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy hosszú távon is szükség lesz a pénzügyi stabilitás megőrzésére – vagyis nem szabad megfeledkezni a nyugdíj-előtakarékosságról sem. Miután egyre kevesebb aktív munkavállalóra jut a mind több nyugdíjas, az állami rendszer egyre kisebb mértékben lesz képes a korábbi jövedelemnek megfelelő színvonalú ellátást garantálni. Ezt kiegészíteni saját, hosszú távú megtakarításokkal lehet, amelyekhez azonban még válság idején sem ajánlott hozzányúlni!