Az elmúlt időszakban a járványhelyzet miatt elrendelt korlátozások a világon mindenütt a környezetszennyezés csökkenését, a levegő- és vízminőség javulását hozta magával. A beszámolók szerint például Nepál fővárosából, Katmanduból újra lehet látni a Himalája legmagasabb csúcsát, a Mount Everestet, amire évtizedek óta nem volt példa a szmog miatt. A kínai Hupej tartományban januárban és februárban annyira csökkent a légszennyezettség, hogy ennek köszönhetően a következő években – az előre jelzetthez képest – jóval kevesebben halhatnak meg keringési és légúti betegségekben, mint ahány áldozatot a koronavírus most szedett. Az olaszországi Velencében a turista- és hajóforgalom visszaesésével kitisztult a csatornák vize, a kanálisokban újra megjelentek a halak, rákok, medúzák. Az autóforgalom csökkenésével Budapest levegője is kitisztult: a mérések szerint a szénmonoxid és nitrogén-oxidok koncentrációja harmadára-felére esett vissza az egy évvel korábbihoz képest.

A különféle korlátozások, valamint a pandémiás helyzetben elvárt szociális távolságtartás nem csak az utazási és a vásárlási, de a bankhasználati szokásokat is átalakította. A mindennapos pénzügyek személyes banki intézést már korábban is szépen lassan átvették a digitális megoldások, ám a koranavírus-járvány ezt a folyamatot rendkívüli módon felgyorsította. A csekkeket nem a postára visszük, hanem befizetjük telefonnal, emellett nőtt a netbanki és mobilbanki utalások száma és értéke is. Az Ersténél például egy hónap alatt, márciusról áprilisra olyan arányban nőtt a digitálisan aktív ügyfelek aránya, mint korábban egy év alatt, miközben a bank ügyfelei eddig is a digitálisan legaktívabbak közé tartoztak.

A digitális bankolás terjedésével csökken a készpénzhasználat, amely jobban terheli a környezetet és jelentős össztársadalmi költséggel is jár. Évente a forgalomban lévő bankjegyek harmadát kell lecserélni, mert megrongálódnak, elhasználódnak: ez mintegy 50 tonna papírpénz újragyártását jelenti minden évben. Emellett a készpénzigény kielégítése jelentős logisztikai, fuvarozási kapacitást igényel: az érméket és bankjegyeket a jegybank készpénzlogisztikai raktárából minden nap el kell juttatni a bankokhoz, fel kell tölteni a bankautomatákat, hogy aztán a nap végén a kereskedők, vállalkozások a hozzájuk beérkező  készpénzt bevigyék a bankokba, ahonnan aztán visszakerülnek a készpénzlogisztikai raktárba. A készpénzhasználatnak komoly össztársadalmi társadalmi költsége van, melyet szakértők legalább évi 400-450 milliárd forintra becsülnek.

Ám nem csak a postákat, az ügyfélszolgálatokat is sokan elkerülték ebben az időben, és a call centerek mellett a digitális ügyfélszolgálati megoldások is előtérbe kerültek. Az Erste Bank ChatBotja, MIRA márciusban és áprilisban kétszer annyi feliratokozót regisztrált (21 illetve 22 ezret), mint januárban és februárban (12 illetve 11 ezret), a ChatBot interakciók száma pedig januárhoz képest áprilisra ugyancsak megduplázódott. Úgy tűnik, az átállást a digitális kommunikációra azok is jól fogadták, akik eddig kevésbé voltak nyitottak erre a megoldásra, a csevegések elenyésző részét kellett átvenni hús-vér kollégáknak a chatbottól. MIRA folyamatosan monitorozza az ügyfelek elégedettségét is egy 1-től 4-ig terjedő skálán. Áprilisban arra a kérdésre, hogy "Mennyire volt gyors a chatbot?" az ügyfelek átlagosan 3,78-as értékelést adtak. A "Jó választ kapott kérdésére? átlagosan 3,46 pontos értékelés érkezett, míg a "Használná-e újra a botot?" kérdésre 3,5 pont volt az átlag.