„A papíron öntörvényűek vagyunk” – A Kovács ikrek kapták a Margó x Erste #higgymagadban különdíjat
Az írást a legtöbben magányos műfajnak tartják, ám az idei Margó-díj rövidlistájára felkerült egy könyv, amit ketten írtak. A Lesz majd minden című kötet Kovács Dominik és Kovács Viktor első regénye, ők kapták meg a 2024-es Margó x Erste #higgymagadban különdíjat. A Kovács ikrek meséltek nekünk arról, hogyan építették be a családi anekdotakincset mesésen mágikus regényükbe, sőt azt is elárulták, hogyan lehet egy regényt ketten megírni.
- 2024. október 14.
- 7 perc
„Aki belevág az első könyve megírásába, igazán hisz a céljában. Az ilyen nagy álmok pedig könnyebben teljesülnek, ha vannak mellettünk olyanok, akikre támaszkodhatunk. És bár az írást sokan magányos műfajnak tartják, az idei rövidlistára felkerült egy olyan könyv is, amit ketten írtak. A 2024-es Margó x Erste #higgymagadban különdíjat Kovács Dominiknek és Kovács Viktornak adjuk Lesz majd minden című regényükért. Történetükben több generáción keresztül láthatjuk, hogyan birkóznak meg a szereplők a hétköznapok viszontagságaival és a történelem viharaival” – mondta a díjátadón Murányi Linda, az Erste PR és belső kommunikáció vezetője, amikor átadta a díjat Kovács Dominiknek és Kovács Viktornak. A Kovács ikrek kapták ugyanis a Margó x Erste #higgymagadban különdíjat 2024-ben Lesz majd minden című első regényükért.
A Margó-díjat minden évben első prózakötetes szerzőnek ítéli oda a szakmai zsűri. Az Ersténél tudjuk, hogy ahhoz, hogy valaki megírja az első könyvét, igazán hinnie kell magában, hiszen nem tudhatja, hogy bárki olvassa-e majd az elkészült művet. Épp ezért csatlakoztunk támogatóként a Margó-díjhoz 2023-ban, és alapítottuk meg a Margó x Erste #higgymagadban különdíjat.
A 2024-es év azért különleges a Margó-díj szempontjából, mert október 10-én, a Nemzeti Táncszínházban a 10. Margó-díjast köszönthettük. A fődíjat Kemény Lili kapta Nem című regényéért.
A különdíjas Kovács ikreket az írás folyamatáról, a mesésen mágikus történetük forrásáról kérdeztük, és természetesen arról, hogy mit jelent egy szerzőpárosnak már az első regényére díjat kapni.
Mágikus kerettörténet, erős női karakterek és az írói szabadság
A Lesz majd minden című regényben találkozhatunk egy kerettörténettel, melyben megismerhetjük Nemes Aradi Erzsébet Gizellát, akire egyfajta ősanyaként tekint a kitalált falu, Égetthalom. Ő és más halottak is visszatérnek a településre évente egyszer, a Kikísérés napján. A regényben a Balogh család több generációját követhetjük, életükben annyira központi szerepet játszik a gyarapodásra való törekvés, hogy szinte észrevétlenül mennek el mellettük forradalmak, világháborúk és a nagyvilág egyéb történései.
Dominik és Viktor Simontornyán nőttek fel, sok időt töltöttek Cecén is, ez a térség határozta meg a gyermekkorukat. Ennek is köszönhető, hogy a falusi élet több mozzanatát szinte néprajzi igénnyel és pontossággal írták meg. Ilyen például a halott melletti virrasztás szokása. „Azt a fajta anekdotikus, tájnyelvi elbeszélésmódot ültettük át a regénybe is, amelyet otthon, egymás között használunk. De például a gyermekkorunkból emeltük át a dinnye- és paprikatermesztést is, amivel a nagyszüleink is foglalkoztak, és gyakori ebben a térségben. De a történetek, a szereplők és a cselekmény javarészt a képzeletünk műve. Viszont a történetszövés mintájaként ott volt a fejünkben az a sok-sok történet, amit a családban, a rokonoktól hallottunk” – mondta Viktor és Dominik.
Nemes Aradi Erzsébet Gizella karakterének megalkotásakor pedig egy igazán erős női karaktert szerettek volna megteremteni. „Észrevettük, hogy a régi történetekben, a családok vagy a közösségek élén mindig áll egy-egy határozott női egyéniség. És ez a bizonyos női erő – ha beszélhetünk ilyenről –, átszövi az egész történetet.”
„Nagy szerencsénkre a dédnagymamánknak még az ő dédnagymamájáról is voltak történetei, akit igazából nem ismerhetett. Így mi is a dédszüleink fölé látunk történetek szintjén, ami egy kivételes ajándék. Ezzel együtt jár az a szemlélet, hogy tudjuk, hogy nagyon sokat kaptunk az előttünk járó generációktól például az újra való nyitottságnak, a tudásvágynak a területén. És úgy gondoljuk, hogy bármilyen közösséghez hozzátesz az, amit az előző generációkról tud. Épp ezért éreztük fontosnak, hogy a regényben is ilyen szerkezetet állítsunk fel” – mesélték a Kovács ikrek.
Mint mondták: bár sokat merítettek a családi anekdotakincsből, de a kerettörténet, a szereplők és a teljes cselekmény a képzeletük műve. „A saját képzeletünkből és kíváncsiságukból gyúrtuk össze. Egészen egyszerűen nem szeretjük, ha a valóság megköt bennünket. A papíron öntörvényűek vagyunk, szeretünk a saját szabályaink szerint világot teremteni.”
Szűcs Ádám: A fiatalok már tudják, hogy a kapcsolatok nem a képernyőn valósulnak meg
Kisprózák, drámák, majd később regény
Kovács Dominiknek és Kovács Viktornak nem a Lesz majd minden az első közös műve. Diákként novellákat írtak, 2013-ban például az Erkel Diákünnepen első helyezést értek el próza kategóriában. A drámaírás területén is otthonosan mozognak, hiszen 2016-ban a Kortárs Magyar Dráma Nyílt Fórumán Jégtorta című darabjukat azonnal a legjobb nyolc pályamű közé választották. „Ezt egy tanulási folyamatként fogtuk fel. Nagy örömünkre ebből felolvasószínházi változat készült, Zürich-ben német nyelven, kőszínházban játszották, illetve az utóbbi évadban magyar nyelven is játszották Sepsiszentgyörgyön. Ez a darab indította el a drámaírói gondolkodásunkat” – mesélték a Kovács ikrek. Később Debrecenben játszották a Mintapinty című monodrámájukat (a darab jelenleg a 6SZÍN műsorán, Ecsedi Erzsébet előadásában szerepel), de írtak Arany János-adaptációt, valamint Mészöly- és Shakespeare-adaptációt is.
Egy idő után szerették volna a szereplőiket teljesebb formában is bemutatni, megismertetni a hátterüket, a kapcsolatrendszerüket, ám a dráma formai kötöttségei erre nem adtak lehetőséget. „A drámának szűkre szabottak a keretei. Azt a fajta jellembeli összetettséget, vívódást, dilemmákat, az emberi gondolkodásmódnak az olykor radikálisan ellentmondó elemeit nehezebben fogalmaztuk meg egy drámai keretben. Ez inspirált arra, hogy írjunk egy hosszabb prózai szöveget” – mondta Kovács Dominik és Kovács Viktor.
Így született meg az a komplex érezelemvilág, ami a regény főszereplőjét, Balogh Simont is meghatározza. „A törekvésvágy, a terveknek a sorakoztatása nagyon hangsúlyos. Balogh Simon voltaképpen az elért eredményeivel és a tervek kitűzésével szeretné felszabadítani a lelkét. De ezzel párhuzamosan mégiscsak van egyfajta válság a lelkében. Ez az ellentmondás motoszkált bennünk, ez a felszabadulás és a bezárkózás. Hiszen ez a mai korral is összeköthető. A lelkében a célok, a vágyak megteremtik a továbblépés lehetőségét, de megteremtik a megfelelésnek a kötelezettségét is. Ez pedig válsághelyzeteket is eredményez.”
Ketten írni egy regényt
Az írás a lehet magányos tevékenység is, de a Kovács ikrek esetében ez teljesen máshogy működik. Mint mondták: leginkább ahhoz hasonlít, ahogyan beszélgetnek egymással. „Van köztünk egy lelki szimbiózis az írás folyamata során. Először kitalálunk egy alaptörténetet, és külön-külön gondolkodunk, dolgozunk rajta. Itt még előfordulnak akár viták is köztünk a korszakot, a miliőt, az ábrázolt problémakört illetően, vagy akár arról, hogy hová helyezzük a hangsúlyt, melyik szereplő köré építsük fel a történetet. Minden szereplőben van egy alapvető tulajdonság, amit szeretnénk kiemelni” – árulták el a Kovács ikrek. Hozzátették: Balogh Simon esetében ez a tulajdonság a céltudatosság volt. És bár a szereplőknek nem egyetlen tulajdonsága van, fontos, hogy legyen egy fő attribúciós jegyük. Ez lesz a szereplők mozgatórugója. „Amikor ezek a dolgok kikristályosodnak, akkor következik a konkrét írás. Itt már az egyikünk elkezdi a mondatot, felpattan a géptől, a másikunk pedig befejezi. Egy hosszantartó dialógussá alakul át az alkotás. És ami megmarad ebből a dialógusból, amit kiemel a tudatunk, az kerül rá a papírral.”
Mit a jelent a díj egy első prózakötetes szerzőnek?
A Margó-díjjal kapcsolatban nagyon fontos megemlíteni, hogy írói díjat általában komplex életműre nyerhetnek el a szerzők, míg a Margó-díj esetében már az első prózakötetre kaphat valaki szakmai elismerést, ami ráirányítja a figyelmet, és elindítja a pályán. A Margó x Erste #higgymagadban különdíj elnyerésére reflektálva a Kovács ikrek elmesélték, hogy több kötetet is elolvastak a tíz rövidlistára került könyvek közül.
„Rendkívül izgalmas, gazdag színvonalú mezőny, nagy élmény volt jónéhány darabja. Ilyen formán is óriási megtiszteltetés, hogy ezt a díjat mi kaptuk, sőt, már a tízes listára kerülni is az volt. Amikor az ember alkot, az alkotás folyamatának örül. A díj pedig egy külön meglepetés, ami ezután jön. Lendületet ad a továbbiakhoz, és felelősséggel tölt el, hogy hűek maradjunk ehhez a későbbiekben. Azt látni, hogy milyen hatást gyakorolt az olvasókra a könyv, egy olyan mélyre raktározandó visszajelzés, ami inspirál bennünket a jövőben, és örömmel tölt el.”