Szűcs Ádám: A fiatalok már tudják, hogy a kapcsolatok nem a képernyőn valósulnak meg
- 2024. szeptember 25.
- 5 perc
Tartalom
Irodalmi díjat általában egy komplex életműre kaphatnak a szerzők. Ám a Margó-díjat minden évben első prózakötetes írónak ítéli oda a szakmai zsűri, így már a pályájuk elején láthatóságot és elismertséget kaphatnak a pályakezdők. Éppen ezért csatlakoztunk 2023-ban támogatóként a díjhoz, hiszen ahhoz, hogy valaki megírja az első könyvét, igazán hinnie kell magában. Az első Margó x Erste #higgymagadban különdíjat Szűcs Ádám kapta meg az A játék neve: Budapest című ifjúsági regényéért. Az elmúlt majdnem egy évben Ádám számos olvasójával találkozott, a könyv helyszíneit bejárva tartott budapesti sétákat, és megírta második könyvét is.
Az is nagy dolog, hogy olvasnak
Már kihirdették a Margó-díj idei rövidlistájára jutott tíz szerzőt és művét. Szűcs Ádám szerint ez egy elsőkönyves szerzőnek már önmagában is nyeremény. Mint mesélte, már az is meglepte, hogy nevezték a díjra, az pedig, hogy rövidlistára került, szinte sokkolta. „Már ezt egy hatalmas nyereménynek gondoltam. Ezzel az érzéssel mentem el a díjátadóra is. De amikor ki is hívtak a színpadra, az hihetetlen volt. Már is nagy dolog, hogy engem olvasnak” – emlékezett vissza Szűcs Ádám.
A Margó olyan, mint egy mini Budapest
A Margó-díjat az Őszi Margón adják majd át október 10-én. De nem csak emiatt érdemes ellátogatni a Nemzet Táncszínház épületébe, hiszen a négynapos rendezvényen könyvbemutatókkal, koncertekkel, kerekasztal-beszélgetésekkel várják az érdeklődőket. Szűcs Ádám szerint ez kiváló terep annak a korosztálynak is, akik az ifjúsági regényeket olvassák.
„A fiatalok már tudják, hogy a kapcsolatok elsősorban nem a képernyőn valósulnak meg. Elkezdtünk visszakanyarodni oda, hogy a személyes kommunikáció ad igazi élményt. Egy ilyen eseményen kapcsolódhatnak egymáshoz, és persze jó programok közül válogathatnak. Ez a fajta programkavalkád, és így a Margó is hasonlít Budapestre: ha nyitott szemmel és nyitott szívvel jársz, akkor biztos, hogy találsz ott valamit, ami sokkal jobbá teheti a napod. Egy ilyen fesztiválon koncentráltan vannak jelen a különböző nézőpontok, világnézetek, amit máskülönben talán több évnyi olvasással vagy filmnézéssel tehetnél magadévá. Egy ilyen helyen ott lehetünk, ahol a gondolatok születnek, és nem élettelen kijelzőkön próbálunk tanúi lenni ezeknek az élő gondolatoknak, és így jobban megérthetjük őket” – mesélte Szűcs Ádám.
Elhagyott erőműből fesztiválhelyszín – Az INOTA #higgymagadban storyja
Elsőkönyveseket olvasni igazi élmény
Az író azt is elárulta, hogy szerinte több dolog miatt is érdemes elsőkönyves szerzőket olvasni. „Izgalmas belegondolni is, hogy valaki egy-két éve elhatározta, hogy ír egy könyvet, és most a kezünkbe foghatjuk. Teljesen új nézőpontot hozhat, mást mutathat, mint egy olyan szerző, aki egész életében az írással foglalkozott. Tanúi lehetünk a szárnypróbálgatásának. És rajtuk kívül persze láthatunk olyan szerzőket is, mint a tavalyi Margó-díjas Visky András, aki tapasztalt író, de egy új műfajban próbálta ki magát. Őt pedig pont ezért érdemes olvasni” – osztotta meg velünk véléményét Szűcs Ádám, aki azt is elárulta, hogy számára mi volt az első könyv, amit igazán megszólította.
Robert Franklin Leslie A medvék – és én című regényét említette, és hangsúlyozta, hogy egy fiatalnak nagyon sokat adhat, ha megtalálja azt a könyvet, ami igazán megszólítja. „Szeretem, ha egy könyvnek igazán megfog az atmoszférája, a hangulata. De például az én könyveimet valószínűleg azok szeretik olvasni, akik a történetközpontú regényeket keresik. Amikor van valamilyen szerteágazó rejtély, amit meg lehet oldani, a szereplőkel együtt bogozhatjuk ki a szálakat.”
Összemosódik a virtuális világ és a valóság
Szűcs Ádám második könyve, A játék neve: Pandora szintén egy olyan történet, amelynek középpontjában egy játék áll. Mint mondta: az első könyvben szerelő játékot a főszereplők egy tanára dolgozta ki, így volt benne némi retró faktor, de most összemosódik majd a virtuális világ és a valóság. „Ebben a részben a játék készítője Bogdán, aki egy igazi programozó, és ismeri a mai trendeket. Ez a történet már majdnem futurisztikus, hiszen kihasználja a kiterjesztett valóság és a mesterséges intelligencia sajátosságait, elemeit is. Persze ez az egész egy ponton kicsúszik a kezükből, sőt új szereplők is bekapcsolódnak. Például egy spanyol lány, aki Ságit meglehetősen idegesíti, de megpróbálja legyűrni ezt az érzést” – árulta el Szűcs Ádám.
Azt is elmondta, hogy úgy látja, a történeteit nemcsak az a korosztály olvassa, akiket az ifjúsági könyvek célcsoportjának gondolnánk. Mint mondta: tízévestől egészen az idősebb korosztályig találkozott már olvasókkal. „Ha ifjúsági regényt olvasunk, egy kicsit újra átéljük a fiatalkorunkat. Ezek azok a történetek, amikhez mindannyian tudunk kapcsolódni, hiszen mindannyian átéltük azokat a problémákat, amiket a szereplők és korosztályuk. Ugyanakkor más és más válaszokat találunk ezekre a problémákra, de mindannyian ráismerhetünk saját magunkra. A játék neve: Pandora pedig azért igazán aktuális a felnőtteknek is, hiszen a mesterséges intelligencia és a kiterjesztett valóság egy olyan téma, amik szép lassan mindenkit érintenek vagy érinteni fognak. Látnunk kell, hogy milyen előnyökkel és veszélyekkel jár, és bizonyos esetekben döntést is kell hoznunk ezzel kapcsolatban. A regény szereplőit is megosztja ez a téma, és különböző nézőpontokat olvashatunk. A könyv nem mond ítéletet, inkább kérdéseket vet fel és többféle olvasatokat mutat. Megmutatja azt is, hogy miközben megyünk előre, a jövő felé, fontos hátranéznünk, hátha útközben elhagytunk olyan hasznos dolgokat, amiket érdemes lenne megtartani” – mondta Szűcs Ádám A játék neve: Pandora című könyvéről.
Kíváncsi vagy rá, ki kapja idén a Margó-díjat és a Margó x Erste #higgymagadban különdíjat? Figyeld híreinket!