Elsőkönyveseket olvasni igazi élmény

Az író azt is elárulta, hogy szerinte több dolog miatt is érdemes elsőkönyves szerzőket olvasni. „Izgalmas belegondolni is, hogy valaki egy-két éve elhatározta, hogy ír egy könyvet, és most a kezünkbe foghatjuk. Teljesen új nézőpontot hozhat, mást mutathat, mint egy olyan szerző, aki egész életében az írással foglalkozott. Tanúi lehetünk a szárnypróbálgatásának. És rajtuk kívül persze láthatunk olyan szerzőket is, mint a tavalyi Margó-díjas Visky András, aki tapasztalt író, de egy új műfajban próbálta ki magát. Őt pedig pont ezért érdemes olvasni” – osztotta meg velünk véléményét Szűcs Ádám, aki azt is elárulta, hogy számára mi volt az első könyv, amit igazán megszólította. 

Robert Franklin Leslie A medvék – és én című regényét említette, és hangsúlyozta, hogy egy fiatalnak nagyon sokat adhat, ha megtalálja azt a könyvet, ami igazán megszólítja. „Szeretem, ha egy könyvnek igazán megfog az atmoszférája, a hangulata. De például az én könyveimet valószínűleg azok szeretik olvasni, akik a történetközpontú regényeket keresik. Amikor van valamilyen szerteágazó rejtély, amit meg lehet oldani, a szereplőkel együtt bogozhatjuk ki a szálakat.”

Összemosódik a virtuális világ és a valóság

Szűcs Ádám második könyve, A játék neve: Pandora szintén egy olyan történet, amelynek középpontjában egy játék áll. Mint mondta: az első könyvben szerelő játékot a főszereplők egy tanára dolgozta ki, így volt benne némi retró faktor, de most összemosódik majd a virtuális világ és a valóság. „Ebben a részben a játék készítője Bogdán, aki egy igazi programozó, és ismeri a mai trendeket. Ez a történet már majdnem futurisztikus, hiszen kihasználja a kiterjesztett valóság és a mesterséges intelligencia sajátosságait, elemeit is. Persze ez az egész egy ponton kicsúszik a kezükből, sőt új szereplők is bekapcsolódnak. Például egy spanyol lány, aki Ságit meglehetősen idegesíti, de megpróbálja legyűrni ezt az érzést” – árulta el Szűcs Ádám.

Azt is elmondta, hogy úgy látja, a történeteit nemcsak az a korosztály olvassa, akiket az ifjúsági könyvek célcsoportjának gondolnánk. Mint mondta: tízévestől egészen az idősebb korosztályig találkozott már olvasókkal. „Ha ifjúsági regényt olvasunk, egy kicsit újra átéljük a fiatalkorunkat. Ezek azok a történetek, amikhez mindannyian tudunk kapcsolódni, hiszen mindannyian átéltük azokat a problémákat, amiket a szereplők és korosztályuk. Ugyanakkor más és más válaszokat találunk ezekre a problémákra, de mindannyian ráismerhetünk saját magunkra. A játék neve: Pandora pedig azért igazán aktuális a felnőtteknek is, hiszen a mesterséges intelligencia és a kiterjesztett valóság egy olyan téma, amik szép lassan mindenkit érintenek vagy érinteni fognak. Látnunk kell, hogy milyen előnyökkel és veszélyekkel jár, és bizonyos esetekben döntést is kell hoznunk ezzel kapcsolatban. A regény szereplőit is megosztja ez a téma, és különböző nézőpontokat olvashatunk. A könyv nem mond ítéletet, inkább kérdéseket vet fel és többféle olvasatokat mutat. Megmutatja azt is, hogy miközben megyünk előre, a jövő felé, fontos hátranéznünk, hátha útközben elhagytunk olyan hasznos dolgokat, amiket érdemes lenne megtartani” – mondta Szűcs Ádám A játék neve: Pandora című könyvéről. 

Kíváncsi vagy rá, ki kapja idén a Margó-díjat és a Margó x Erste #higgymagadban különdíjat? Figyeld híreinket!