A várakozásokkal összhangban a Monetáris Tanács mai ülésén nem változtatott az alapkamat szintjén: továbbra is 2,1 százalékon áll az irányadó ráta. Ahogy korábbi sajtóközleményükben is elhangzott, a Nemzeti Bank hosszabb távon kívánja fenntartani ezt a kamatszintet.

A hosszú távú fenntartás mögött több ok is áll. Egyrészről a gazdasági kibocsátás még mindig a potenciális szint alatt van, illetve az inflációs nyomás az idei év egészében alacsony marad. Másrészről a Nemzeti Bank több olyan lépést tett, ami miatt a kamatemelés többletköltséget jelentene számára. A Nemzeti Hitelprogram alacsony kamatszintje, illetve a bankok számára biztosított swap ügyletek tartoznak elsősorban ezek közé. Ezenkívül a forintra konvertált devizahitelek kamata és így törlesztőrészlete is emelkedne, ami a jelenlegi kormányzati intézkedéseket ellentétesen érintené.

Ha külföldi környezetet nézzük, nyomás az Egyesült Államok felől érkezhet, ahol feltehetően a jövő év első felében megtörténik a kamatemelés. Azonban az Európai Központi Bank gazdaságélénkítő programjai (TLTRO, ABS vásárlások), illetve vártnál is alacsonyabb irányadó kamatai fenntarthatják azt a környezetet, amiben az MNB is lazán tarthatja a monetáris kondíciókat.

Az infláció továbbra is alacsony szinten van, az augusztusi érték 0,2 százalék az előző év azonos időszakához viszonyítva. Feltehetően az év hátralevő részében is alacsony szinten marad, decemberre érheti el az 1 százalékot, de az éves átlag 0,1 százalék körül lehet.
Az Erste elemzői azonban jövőre már nagyobb mértékű emelkedést várnak az árszínvonal esetében, mellyel éves átlagban elérhető a 3 százalékos cél.

Ami pedig a kilátásokat illeti, ahogy azt az Erste elemzői már korábban is említették, hosszú távon fennmaradhat a 2,1 százalékos kamatszint. Az első emelést valószínűleg amíg lehet eltolják, így várakozásaik szerint 2016-ig nem várható változtatás.