Gabler Gergely, vezető elemző, Erste Bank: A várt -0,1 százalék helyett 0,1 százalékra emelkedett az éves fogyasztói árindex júliusban a júniusi -0,3 százalékról. A hónap során a várt stagnálás helyett 0,2 százalékkal nőttek az árak, elsősorban az üzemanyagok és a szolgáltatások jelentős drágulása miatt. Az előbbire lehetett számítani a geopolitikai feszültségek (orosz-ukrán krízis, Irak, Szíria, Gáza) nyomán emelkedő olajárak és a jelentősen gyengülő forint következtében. A szolgáltatások 0,9 százalékos havi változása azonban igen nagy meglepetés, a szezonális hatásokon kívül egyéb, egyelőre nem ismeretes tényező is állhatott az áremelkedés mögött.

Éves összehasonlításban továbbra is a háztartási energiaárak estek legnagyobb mértékben, 12 százalékkal, a hatósági energiaárak csökkentése miatt. Az új dohányipari kiskereskedelmi törvény hatására továbbra is nagy drágulást (7,3%) mutatnak a szeszesital és dohánytermékek, a szolgáltatás árak pedig 1,8 százalékkal emelkedtek átlagosan. Bár júliusban, szezonális okok miatt, tovább csökkentek az élelmiszer árak, ennek mértéke jóval elmaradt a tavalyitól, így éves összehasonlításban 0,4 százalékra mérséklődött az élelmiszerár csökkenés a júniusi 1,3 százalékról. A maginfláció, amely kiszűri az élelmiszer és energia árak hatását, 2,6 százalékon maradt júliusban.

Az elkövetkező hónapokban továbbra is mérsékelt lehet az infláció, 0 százalék körüli számok valószínűek, különösen a szeptemberre tervezett újabb energiaár csökkentő lépések miatt. Év végére azonban már 1 százalékra ugorhat a fogyasztói árindex, amikor kikerül a tavaly novemberi, kormányzati rezsicsökkentés hatása. Éves átlagban azonban 0,1 százalék körül maradhat az infláció, jövőre viszont már jelentősebb drágulás jöhet.

2015 végére 3,6 százalékra is ugorhat a mutató, több tényező együttes hatása miatt. A forint jelentősebb gyengülése idővel az üzemanyagon kívül más importtermék árában is megjelenik, de az EKB törekvése, hogy emelje az euróövezeti árindexet, szintén az importált inflációban csapódhat le. Ezenkívül a belső keresletben látható élénkülés, továbbá a dollár erősödése miatt várhatóan dráguló nyersanyagárak is az erősebb inflációs nyomás irányába mutatnak. Az MNB azonban várhatóan a cél feletti infláció esetén sem kezd kamatemelésbe.