Az Európai Unió által a Kohéziós Alapon keresztül a kelet-közép-európai régió számára nyújtandó pénzügyi segítség a 2014-2020 közti időszakra vonatkozóan felér egyfajta Marshall-tervvel, állítja az Erste Group gondozásában kiadott, a Česká spořitelna EU irodája által készített elemzés.
A 2014-2020 közti időszakra a strukturálási és beruházási alapokban előirányzott keretösszeg 351,9 milliárd euró, 1,3 százalékkal több, mint a 2007-2013-as időszakban. „A CEE-6 országok az összes EU-pénz mintegy felét kapják most, azaz összesen 167,1 milliárd eurót, ami 11 százalékos bővülést jelent a 2007-től 2013-ig tartó időszakhoz képest 2 – jelentette ki Jan Jedlička, a Česká spořitelna EU Irodájának vezetője, az elemzés szerzője.
Ráadásul az önálló programként működő Connecting Europe Facility [Európai Összekapcsolási Eszköz] (CEF) további stratégiai projektek számára nyújt támogatást a szállítási, az energetikai és a telekommunikációs infrastruktúra terén. A 33,3 milliárd euró szétosztásra váró forrással rendelkező CEF több jelentős – s egyes esetekben határokon átnyúló – projekt végrehajtását teszi lehetővé az egyes államokban.
„Amennyiben a CEE-6 országok az újonnan megállapított előirányzat 90 százalékát fel tudják használni, az évi 0,3-0,8 százalékkal növeli az GDP éves növekedési ütemét. Azonban a kelet-közép-európai államoknak még jelentős mértékben javítaniuk kell az EU-forrásokra vonatkozó, eddig alacsony fokú felhasználási képességüket. Ennek érdekében jelentős mértékben csökkenteniük kell a bürokrácia mértékét, a projektkiválasztások terén átláthatóbb folyamatokat kell bevezetniük, és szorosabb regionális együttműködést kellene kialakítaniuk” – mutatott rá Jedlička.
Az eurómilliárdokról szóló kemény tárgyalások nyertese Lengyelország lett, hiszen a régió legnagyobb gazdaságaként 77,6 milliárd eurót kap a következő időszakban, vagyis a teljes kelet-közép-európai térségre szánt összeg közel felét. Emellett Lengyelország azon kevés országok közé tartozik, amelyeknek sikerült nagyobb mértékű támogatást kiharcolniuk a 2014 és 2020 közti időszakra szóló EU Kohéziós Politika keretében, mint az azt megelőző időszakban.
Általánosságban véve elmondható, hogy minél fejlettebb egy tagállam gazdasága, annál kevesebb pénzt kap az EU strukturális és beruházási alapjaiból. Románia és Bulgária azonban a kelleténél kevesebb forrást kapott, hiába számítanak az EU legkevésbé fejlett tagjainak. Ezt ellensúlyozandó, a két tagállam más európai programokból, például a Közös Agrárpolitikából is kap forrásokat, így már megfelelő mértékű támogatással rendelkezik majd.
Jelentős tér mutatkozik az EU-források lehívási hatékonyságának javítását illetően – a túlzott bürokrácia a legnagyobb akadály
A CEE-6 tagállamok közül egyedül Lengyelországnak sikerült 2013 3 végéig az előző, 2007 és 2013 közti időszakra vonatkozó EU-források kétharmadát (67,9 százalékát) lehívnia. A Balti-államok a legjobbak a régióban az EU-pénzek felhasználása terén, Magyarország, Szlovákia és Csehország a kijelölt források több mint felét le tudta hívni (rendre 59,3, 52,6 és 51,5 százalékot), Szlovákia már csak 48 százalékot, a sereghajtó pedig Románia lett, mindössze 37,8 százalékkal. Azonban Románia még újoncnak számít, hiszen csak 2007-ben lépett be az Európai Unióba. „Románia átlag alatti forrásfelhasználása a tapasztalathiányra és a közigazgatás gyenge teljesítményére vezethető vissza. Azonban az „N+3 szabály” alapján még van ideje javítani ezen, hiszen még további három éven keresztül költheti el az előző időszakra meghatározott forrásokat” - tette hozzá Jedlička.
Jó ötlet lenne, ha az Európai Bizottság rendszeresen közzétenné a felhasználási ráták javulását
Annak érdekében, hogy a kelet-közép-európai tagállamok mind nagyobb mértékben használják ki a 2014 és 2020 között rendelkezésre álló EU-forrásokat, az Európai Bizottságnak – a nyilvános megszégyenítés taktikáját alkalmazva – rendszeresen nyilvánosságra kellene hoznia az EU-források lehívási arányát az egyes országokra vonatkozóan. A Bizottság gyűjti ugyan az erre vonatkozó adatokat, de nem teszi őket közzé rendszeres jelleggel. A Česká spořitelna EU Irodája szerint az EU-pénzek felhasználási teljesítményének rendszeres és gyakori közzététele fokozná a nyilvánosság részéről jelentkező nyomást és rákényszerítené az érintett országokat arra, hogy hatékonyabban lépjenek fel az akadályok leküzdése érdekében.
„Számos kelet-közép-európai tagállamban az a helyzet, hogy sok olyan operatív program fut, amit túl sok hatóság felügyel, ezáltal viszont túlságosan bonyolulttá válik a rendszer a források végfelhasználói számára és eltántoríthatja a potenciális jelentkezők egy részét. Ezen viszont a források tisztességes és transzparensebb elosztásával lehet javítani” – jelentette ki Jedlička. Például Lengyelországban és Szlovákiában a projektekhez kapcsolódó bürokrácia mértéke jelenti a legkomolyabb elrettentő erőt az EU-pályázatok körében. A kiértékelés és a szerződéskötés hosszú átfutási ideje újabb kihívást jelent egyes kelet-közép-európai országok (elsősorban Románia) számára a 2014 és 2020 közti időszakban. A hasonló akadályokkal szembesülő kelet-közép-európai tagállamok könnyebben küzdik le ezeket a problémákat, ha erősítik a regionális együttműködést a legjobb gyakorlatok megosztása és benchmarking bevezetése révén.
Milyen beruházásokra használják fel a CEE-6 tagállamok az új EU-forrásokat?
Lengyelország: Az összes EU-forrás 77,6 milliárd eurót tesz ki, ami fejenként 288 eurónak felel meg, illetve a GDP 2,9 százalékának. A támogatás legnagyobb részét (valamivel több, mint egyharmadát) infrastruktúrára és környezetvédelmi projektekre költik. Tovább építik a Krakkó, Varsó és Gdansk között húzódó S7-es autópályát, amelynek költségvetésébe előzőleg 1,7 milliárd EU-forrás került már be. Ez az infrastruktúra-bővítés is hozzájárul ahhoz – más projektekkel együtt –, hogy végül az összes nagyobb lengyel várost autópálya és vasúti hálózat kösse össze. A fejlesztés és az oktatás következik a sorban, hiszen a támogatások mintegy 15 százaléka e két területen indítandó projektekre koncentrálódik. Az újfajta, alulról felfelé építkező rendszer a várakozások szerint arra készteti majd a vállalkozókat, hogy kutatás-fejlesztési tevékenységük fokozásra használják a mintegy 8,6 milliárd eurós forrást. Az ilyen projektek elősegíthetik azt, hogy az innováció révén a felzárkózó gazdaságból kiegyensúlyozott növekedést felmutató gazdaság váljon. A foglalkoztatás növelése és a munkaerőpiaci körülmények javítása érdekében 4,1 milliárd eurót szükséges beruházni az oktatás és a képzés terén, különös tekintettel a fiatalokra, ugyanis ebben a rétegben a munkanélküliség meghaladja a 25 százalékot.
A CEF-program: Lengyelország számára létfontosságú a közúti és vasúti hálózat továbbfejlesztése, hiszen ezáltal tovább emelhető az ország vonzereje a potenciális befektetők szemében. Az Erste elemzői szerint a balti-adriai folyosó az egyik legjelentősebb projekt, hiszen nem csak a belföldi infrastruktúrát javítja, hanem a határon túli kapcsolatokat is. A folyosó emellett fontos közlekedési útvonalakhoz csatlakozik, így rendelkezik azzal a potenciállal, hogy hatékony szállítási láncot képezzen Közép-Európa számára nem csak az utasforgalom, hanem az áruszállítás terén is. Az elemzők úgy vélik, a projekt a folyosó mentén fekvő térségek gazdasági fejlődését is elősegíti.
Csehország: A strukturális és beruházási alapokból származó EU-előirányzat teljes összege 22 milliárd euró a 2014-2020 közötti időszakra, ami fejenként 299 eurónak felel meg, illetve a GDP 2,1 százalékának. Az Erste elemzői szerint a támogatás legnagyobb hányadát az infrastruktúra fejlesztésére kellene fordítani, elsősorban a szállításra, ahová az előirányzat közel egyharmada vándorolhat. A kutatás-fejlesztést támogató projekteknek az előirányzat egyötödét kellene kapniuk. Nagyjából hasonló összeget lenne érdemes szánni a környezetvédelemre, az üzleti szektorra (leginkább a KKV-kra) pedig tíz százalékot. Nagyjából az összes előirányzat 15 százalékát kellene a munkaerőpiaccal, a társadalmi befogadással, valamint az élet és a munka közti egyensúly megteremtésével kapcsolatos problémák megoldására fordítani.
A CEF-program: „A legnagyobb fokú potenciál a Nürnberg-Prága, valamint a München-Prága vasútvonal korszerűsítésében és szállítási kapacitásának bővítésében mutatkozik. Az exportfüggő Csehország számára a Németországhoz kötődő vasúti „köldökzsinór” kapacitásának fejlesztése további támaszt jelent a két ország közti kereskedelmi kapcsolatok erősítésére, hiszen a cseh export 30 százaléka Németországba irányul"– húzta alá Jedlička.
Magyarország: Az EU-forrásokból származó előirányzat összesen 21,91 milliárd eurót, vagyis fejenként és évente 316 eurót tesz ki, elérve a GDP 3,2 százalékát. A Nemzetgazdasági Minisztérium a fő fejlesztési területként a foglalkoztatást és a mobilitást, valamint a KKV-k versenyképességének növelését jelölte meg. A kormány bejelentése szerint az EU-források mintegy 60 százaléka a gazdaság fejlődését és a foglalkoztatás növelését segíti majd elő. Mindössze 7 százalék jut az oktatásra, a munkaerő képzésére és az élethosszig tartó tudás elősegítésére. Az Erste elemzőinek véleménye szerint a magyar gazdaságban az egyik szűk keresztmetszetet a munkaerő képzése jelenti, ezt a területet mindenképpen szükséges lenne fejleszteni.
A CEF-program: Az Erste elemzői az észak-déli irányú, határon átnyúló infrastruktúra javítását célzó projekteket emelik ki, például a Budapest-Zólyom közútfejlesztést, vagy a Budapest és a szerb határ közti vasútvonal modernizálását. Az infrastruktúra terén meglévő ilyen és ehhez hasonló szűk keresztmetszetek felszámolása elősegítheti a helyi vállalkozások megerősödését, amelyek ezáltal nagyobb, regionális jellegű piachoz nyerhetnek hozzáférést. Az észak-dél irányú energetikai infrastruktúra terén jelentkező szűk keresztmetszetek csökkentése is az energiaellátási alternatívák további bővülését eredményezheti a régióban.
Szlovákia: Az EU-forrásokból származó előirányzat összege 14 milliárd eurót, azaz a GDP 2,8 százalékát teszi ki, vagyis fejenként 369 eurót évente. Az operatív programok száma a várakozások szerint az előttünk álló időszakban kilencre csökken, az EU-források pedig vélhetően újraelosztásra kerülnek a meglehetősen harmatos felhasználási ráta javítása érdekében. A 2014 és 2020 közti időszakban az infrastruktúra kiemelt jelentőséget kap, hiszen az autópályahálózat még közel sem teljes, ez pedig jelentős akadálya annak, hogy a külföldi befektetők megjelenjenek az ország keleti részében is. Ennek megfelelően az ország számára kijelölt előirányzat 26 százaléka infrastruktúrális beruházásokat finanszíroz majd. Az Európai Unió hatodik legmagasabb munkanélküliségi rátájával rendelkező országban a hosszú távú és a fiatalok körében jelentkező munkanélküliség problémáját megoldani szándékozó projektekre vélhetően több forrás (13 százalék) jut majd. A további kiemelt területek között szerepel a környezetvédelem (6 százalék) és a kutatás-fejlesztés (14,5 százalék).
A CEF-program: Az Erste elemzőinek véleménye szerint az Adria-kőolajvezeték a legfontosabb projekt. A kőolajvezeték felújítása és kibővítése tovább javíthatja Szlovákia energiaellátásának biztonságát (hiszen az országot hagyományosan az Oroszországból induló, és Ukrajnán áthaladó Barátság-kőolajvezeték látja el olajjal). Ráadásul a megnövelt kapacitás miatt valószínűleg az országon áthaladó mennyiség is növekedne, extra bevételt hozva a költségvetésnek, emellett a szlovák finomítók a kőolaj feltételezhetően alacsonyabb árából is profitálhatnak majd.
Románia: Az EU-előirányzat 22,99 milliárd euró, a GDP 2,5 százaléka, vagyis évi 164 euró fejenként. A tortából a legnagyobb szeletet a környezetvédelem és a szállítás kapja (fejenként több mint 20 százalékot), azonban az oktatásra 8 százaléknál is kevesebb jut. Az Erste elemzői szerint az oktatás és az egészségügy két olyan kulcsfontosságú terület, amely több forrásra számíthat, hiszen mindkettő komoly mértékben alulfinanszírozott. A közegészségügyi ellátás rossz állapotban vegetál a szakember-elvándorlás és a közkórházakban tapasztalható felszereléshiány miatt. Ami pedig az oktatást illeti: egyre több vidéki általános iskolát zárnak be, ez pedig az iskolaelhagyások arányát növeli. Az egészségügy és az oktatás hatékonyabb és nagyobb fokú finanszírozása elvileg nagyobb jelentőséget kaphat, hiszen Romániának 2020-ra a GDP 2 százalékára szükséges növelnie a kutatás-fejlesztésre fordított összegeket a 2012. évi 0,5 százalékról.
A CEF-program: A Románia nyugati határát a Fekete-tengerrel összekötő Arad-Brassó-Bukarest-Konstanca vasútvonal nagyban hozzájárulna a gazdasági fejlődéshez. A személy- és áruszállítás felgyorsulása várhatóan több külföldi beruházót és helyi vállalkozót ösztönözne arra, hogy a szegényes infrastruktúra miatt eddig hanyagolt Dél- és Kelet-Romániában kezdjen üzleti tevékenységbe. Ugyanakkor a román kormány és az üzleti magánszektor stratégiájában ez fontos lépést jelenthet a fekete-tengeri turizmus feltámasztásában, s ezáltal a folyó fizetési mérlegben a szolgáltatások egyenlegének javításában.
Horvátország: Az EU-előirányzat teljes összege 8,61 milliárd euró. Ez megfelel a GDP 2,8 százalékának, illetve fejenként évi 289 eurónak. Az Erste elemzői úgy vélik, hogy a szállítási infrastruktúra, elsősorban is a vasút- és kikötőhálózat az a terület, ami a leginkább fejlesztésre szorul. Az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások jelentik a másik olyan területet, ahová több forrást lenne szükséges allokálni. A források hatékonyabb felhasználása az IT-infrastruktúra fejlesztésére is pozitív hatással lenne például a szélessávú internet elterjesztése vagy az elektronikus egészségügy és iskola bevezetéséhez hasonló közszolgáltatási projektek révén, ami egyúttal az ország versenyképességét is emelné.
A CEF-program: A Rijekától Zágrábon át a magyar határig húzódó vasútvonal az Erste elemzőinek véleménye szerint határozott előrelépést jelentene a meglévő infrastruktúrához képest, hiszen az Adria északi régióját, jelesül a rijekai kikötőt kötné össze a potenciális logisztikai központként fellépő Zágrábbal, majd távolabb Magyarországgal és a kelet-közép-európai régióval. Emellett lehetővé tenné a rijekai kikötő jelentős mértékű bővülését is a földrajzi elhelyezkedés versenyképes mivolta és a városhoz közeli szűk keresztmetszet megszűnése révén. A logisztikai és szállítási szektor hosszú távon profitálhatna a projektből.
Horizon 2020 – az EU kutatás-fejlesztési programja
A strukturális és beruházási alapok mellett az EU hét évre szóló, közel 80 milliárd eurós költségvetést szavazott meg a Horizon 2020 elnevezésű projekt számára, mely az Európai Unió legnagyobb kutatási és innovációs programja. Az egyes tagországok vonatkozásában nincs nemzeti kvóta, vagyis az összes EU-tagállamból származó projekteknek versenyezniük kell, ha támogatást szeretnének kapni a Horizon-programból. A 2014 és 2020 közti időszakban a kutatás-fejlesztés terén támogatást nyújtó program három pilléren nyugszik: a kiemelkedő tudományos munkáért járó támogatáson (ideértve a legkiválóbb tudósok számára az European Research Council [Európai Kutatási Tanács] által odaítélt támogatást, a Marie Curie-ösztöndíjakat stb.), az iparági vezető szerepet betöltő kis- és középvállalkozások számára juttatott támogatáson, valamint az egészségügy, az energiahatékonyság, a fenntartható mezőgazdaság, a szállítás stb. terén jelentkező társadalmi kihívások leküzdése érdekében folytatott kutatások támogatásán.