A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa mai ülésén újabb 25 bázisponttal 4,25 százalékra csökkentette az alapkamatot. A döntés teljesen megfelelt az előzetes elemzői várakozásoknak. Az infláció májusban is 2 százalék alatt maradt, érdemi inflációgyorsulás kockázata egyelőre nem látszik. E közben a reálgazdaság helyzete is csak lassan javul. A fundamentális kép tehát a kamatcsökkentések folytatásának irányába mutatott ebben a hónapban is, azonban a külső piaci környezet állapotában jelentős változásokat láthattunk a májusi kamatdöntés óta. Az amerikai jegybanki pénzpumpa visszafogásának, a globális likviditás csökkenésének közelgő lehetősége meglehetősen heves kilengéseket hozott a hazai forint- és állampapír-piacon is. Erősödtek a nagyobb kockázatkerülésre utaló jelek, jóval volatilisebbé vált a forint, és jelentősebben emelkedtek a kötvénypiaci hozamok is.

A mai kamatbejelentés után továbbra is nagy kérdés, hol lesz a kamatvágások alja. A megváltozott piaci környezetben a szokásosnál is nagyobb érdeklődés fogja övezni a 3 órakor megjelenő jegybanki közleményt: tesznek-e benne a tanácstagok bármilyen célzást a monetáris enyhítések végére vonatkozóan. A teljes egészében csütörtökön esedékes jegybanki Inflációs Riport legfontosabb, a növekedésre és az inflációra vonatkozó előrejelzései már ma meg fognak jelenni, s az új számok vélhetően fontos fundamentális támaszát fogják adni a mostaninál is lazább monetáris kondíciók mellett szóló érveknek. Azonban az elmúlt napokban bőven 4 százalék fölé emelkedett az a szint, ahová a piac a tavaly augusztusban elkezdődött kamatcsökkentési ciklus alját árazza, azaz a piaci árazások alapján több kamatvágást nem is érdemes már várnunk. A mostani piaci árazásokat azonban mi már kissé pesszimistának tartjuk, ezért továbbra is tartjuk azt az előrejelzésünket, hogy júliusban még egy kamatvágás jöhet, 4 százalékra. Ami pedig az ennél is alacsonyabb kamatszint lehetőségét illeti, továbbra is úgy gondoljuk, hogy figyelembe véve a magyar gazdaság magas külső eladósodottságát (a forint állampapíroknak több mint 40 százaléka külföldi kézben van, miközben magángazdaság devizaadóssága még mindig számottevő), kockázatos lenne 4 százalék alá vinni az alapkamatot a szemmel láthatóan kockázatkerülőbbé váló külső piaci környezetben.

Elemzők:

Árokszállási Zoltán

+36-1-373-2830

Nyeste Orsolya

+36-1-373-2026