A KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKE TERMELÉSBE TÖRTÉNŐ BEÁRAMLÁSÁNAK ELÉRÉSE ÉS A STRUKTURÁLIS REFORM VÉGREHAJTÁSA A SORON KÖVETKEZŐ NAGY FELADAT

• Horvátország azzal a kihívással néz szembe, hogy működőtőkét csábítson az országba különösen a munkahelyteremtés, az export és a fenntartható növekedés szempontjából elsődleges fontosságú termelőszektorokba.
• A turizmus biztos húzóerőnek számít, ugyanakkor nagy remények fűződnek az energetikai és a fuvarozási szektorhoz is, azonban a strukturális reformoknak kell a fontossági sorrend élén állniuk.
• A CEFTA-ból (Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodásból) való kilépés rövid távon várhatóan az export visszaesését okozza, ám az EU-tagság erős, kompetitív piacokhoz való hozzáférést biztosít.
• A csatlakozással Horvátország 11,7 milliárd euró uniós forráshoz jut hozzá, azonban ennek jelentősebb gazdasági hatása csak középtávon várható.
• Az EU-tagság lesz várhatóan a legkomolyabb tényező a költségvetési stabilitás terén, s ennek nyomán javul a befektetői környezet is.

Horvátország 2013. július 1-jén csatlakozik az Európai Unióhoz, egy olyan időszakban, amikor mindkét fél a gazdaság beindításával küszködik. Az Erste Group „Horvátország: sikertörténet a nehézségek ellenére is?” címet viselő, ma megjelent elemzése szerint az EU-csatlakozás kiváló alkalmat teremt az ország növekedési potenciáljának felülvizsgálatára. „Az elmúlt években jelentkező, s elhúzódó növekedési problémák után nem meglepő, hogy optimista várakozások fogalmazódnak meg az EU-tagság előnyeire vonatkozóan. Habár, úgy tűnik, az előző bővítési körök eredményeit nehéz lesz megismételni, Horvátország több versenyelőnynek is a birtokában van, jelesül a földrajzi elhelyezkedés, a tartalékokat mutató turisztikai potenciál, a fejlett úthálózat, és a feltörekvőben lévő energiaipar által biztosított pozitívumoknak. Ha az ország jól játssza ki a kártyáit, várakozásaink szerint az EU-csatlakozás nyomán már középtávon realizálni lehet ezeket a potenciálokat” – jelentette ki Alen Kovac, az Erste Bank Croatia vezető közgazdásza.

Az EU-csatlakozáshoz kapcsolódó, fokozott tőkebeáramlás – az új beruházások, a know-how átadása, és az új piacokhoz való hozzáférés révén – fontos csatornát jelent az új növekedési lehetőségek kiaknázáshoz. Az elmúlt évtizedben jelentős mértékű külföldi működőtőke áramlott Horvátországba. Azonban a beruházási szerkezet terén az adriai ország lemaradt kelet-közép-európai versenytársaival szemben, ugyanis főként a szolgáltatási szektorban történtek beruházások, viszont a termelő ágazatokba nem nagyon vándorolt a tőke. Habár ez a jelenség határozottan elősegítette a bankszektor megizmosodását, a termelő ágazatok, a munkahelyteremtés és az export már nem ért el ilyen kimagasló eredményt. Ennek nyomán a kihívást a térség más országaihoz hasonló növekedési struktúra beindítása jelenti azzal együtt, hogy a külföldi működőtőkét a termelőszektorokba csábítsák, majd exportálható, nagyobb keresletet támasztó terméket állítsanak elő. A privatizációs folyamat felgyorsítása – ami egyébként a kormány egyik fontos célkitűzése – szintén friss tőkebeáramlást, hatékonyságnövekedést és know-how-importot generál.

A turizmus biztos húzóerőnek számít, ugyanakkor nagy remények fűződnek az energetikához és a fuvarozási szektorhoz is, azonban a strukturális reformoknak kell a fontossági sorrend élén állniuk
Habár nehéz egy konkrét szektort kiválasztani, az Erste elemzői szerint az idegenforgalom számíthat komoly befektetői figyelemre, hiszen a szektor a válság kirobbanása óta is jól teljesít és rejlenek még benne kiaknázatlan potenciálok. A fuvarozás szintén ígéretes szektornak tűnik főként az ország földrajzi adottságai által jelentett előny miatt. A fejlett úthálózat emellett nagyobb mozgásteret is biztosít a kormány számára az egyéb infrastruktúrákra, nevezetesen a vasúti és a kikötői hálózat fejlesztésére szánt EU-források terén. A mezőgazdaság és az élelmiszerfeldolgozó-ipar teljesítménye továbbra is a méretgazdaságosságtól függ, ám a kormánynak a meg nem művelt állami földek kihasználását elősegítő intézkedései jó irányt jelentenek. Az energiaszektorban meglehetősen nagy a mozgás, hiszen itt a cél az import kiváltása. A strukturális reformok végrehajtásával nagy lökést kaphatna az említett szektorok növekedése.

Az új beruházásokhoz elengedhetetlen a befektetőbarátabb környezet biztosítása. „Nemzetközi mutatók, például a Globális Versenyképességi Index, a Korrupciós Index, vagy a vállalkozás egyszerűségét jelző mutató alapján végzett összevetésben Horvátország elmarad regionális társaitól. A gondot főként a magánszektor mérete és hatékonysága, a rugalmatlan munkaerőpiaci szabályozás, és a gyenge lábakon álló befektetői védelem jelenti. A reformok felgyorsításának nincs alternatívája, és már látszanak pozitív jelek erre vonatkozóan, hiszen maguk a döntéshozók is kezdik felismerni ennek szükségességét. Megfelelő a pillanat ahhoz, hogy javuljon a vállalkozói környezet, eltűnjenek a szűk keresztmetszetek a beruházások terén, és a befektetői bizalom is megerősödjön” – vázolta Alen Kovac.

A CEFTA-ból való kilépés rövid távon várhatóan az export visszaesését okozza, ám az EU-tagság erős, kompetitív piacokhoz való hozzáférést biztosít
Az EU-tagság jelentette új fejezetben további fontos tényező az, hogy Horvátország a csatlakozással párhuzamosan kilép a CEFTA-ból, azaz a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodásból. Ennek folyományaként az ország versenyképessége visszaesik a CEFTA-piacokon, mivel a horvát termékekre magasabb vám rakódik majd Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában. „A CEFTA-ból való kilépés nyomán némi negatív hatásra számítunk rövid távon, ám középtávon már az EU-piac a maga 500 millió fogyasztójával nagyobb potenciált kínál. Emellett az EU-tagságból fakadóan az unióból származó import miatt versenyképességi nyomás nehezedik majd a hazai termelésre, amelynek nyomán remélhetőleg hatékonyságjavulás jelentkezik amellett, hogy nagyobb követelményeket támasztó működési környezet alakul ki számos vállalkozás számára” – húzta alá Alen Kovac.