Figyelembe véve, hogy számos CEE6-ország hatékonyan csökkentette folyó fizetésimérleg-hiányát, a tőkebeáramlás lassulása nem veszélyezteti olyan mértékben az említett államokból álló térség gazdasági és pénzügyi stabilitását, mint a Lehman bankház összeomlását közvetlenül követő időszakban. – „A nettó külső finanszírozási igény a felére zsugorodott a Lehman bank bedőlése előtti időszakhoz képest (kb. 25 milliárd euróra). Közben az EU-ból származó nettó kifizetés mértéke több, mint kétszeresére (18 milliárd euróra) nőtt az elmúlt esztendőben. A térség országai erős befektetői tőkebeáramlásnak örvendhetnek, kiváltképp az államkötvények terén, s ez ellensúlyozni tudja a határon túli hitelek visszaesését. Ám ennél fontosabb, hogy a nem adósságként megjelenő finanszírozásként számon tartott működőtőke-beáramlás és a nettó EU-kifizetések együttesen immár teljesen fedezik a teljes folyó mérleget majdnem mindegyik CEE6-országban” – mutat rá Juraj Kotian.

Kelet-Közép-Európában elkezdődött a leválás arról, hogy a térség pusztán német feldolgozóipari központ legyen; az ázsiai vállalatok egyre nagyobb lábnyommal rendelkeznek a régióban

Tavaly a CEE6-országokba összesen 36 milliárd euró nettó külföldi tőke áramlott, mintegy a fele a 2007-ben mért csúcspontnak, de a 2002 és 2006 közti időszak átlagának megfelelő. Nagy valószínűséggel a kelet-közép-európai országok a beruházások és a nyereségszintek tavalyi, világszerte tapasztalható visszaesése miatt csökkenést tapasztalnak majd a működőtőke-beáramlás terén. Azonban német és osztrák vállalatok számítanak a térség sztárbefektetőinek, ami nem kis előnyt jelent, hiszen termelésük rendkívül versenyképes és az említett két országban működő vállalatokat érinti a legkevésbé a bankszektorban tapasztalható tőkekivonás. – „Az új EU-tagállamok integrációja után szemmel láthatóan megnövekedett az ázsiai vállalatok lábnyoma a régióban. Kelet-közép-európai jelenlétük ésszerű munkaerő-költségek mellett tökéletes hozzáférést biztosít az EU közös fogyasztói piacához. Jelenleg Szlovákiában és Csehországban a három legnagyobb exportőr közül kettő ázsiai, vagyis kijelenthető, hogy Kelet-Közép-Európában megszűnt Németország hegemóniája, már ami a térség feldolgozóipari központként való kezelését illeti. Azzal számolunk, hogy az elkövetkezendő években az ázsiai vállalatok továbbra is visszaforgatják a nyereséget a kelet-közép-európai térségben” – jósolja Juraj Kotian.

Nem várható a CEE6-országokban az államkötvényekből való hirtelen és tömeges kiszállás

A periférián lévő országok államkötvény-piacán tapasztalható, szűnni nem akaró feszültség és az európai bankszektort érintő folyamatos tőkekivonás ellenére a CEE6-országokban a befektetők nem igyekeztek hirtelen megszabadulni államkötvényeiktől. Az Európai Központi Bank által decemberben és februárban útnak indított LTRO-programok, azaz hosszú lejáratú refinanszírozási csomagok nyomán nőtt a külföldi kereslet is. A belföldi hozamok visszaestek, a kelet-közép-európai kormányok pedig bejáratott hozzáféréssel rendelkeznek a külföldi pénzpiacokhoz. Az idei esztendő első negyedévében szinte mindegyik kelet-közép-európai kormány bocsátott ki eurókötvényt a külföldi pénzpiacokon. Az Európai Bizottság eleddig pozitívan értékeli a kelet-közép-európai költségvetési konszolidációt, és azzal számol, hogy a 2012-re (de legkésőbb 2013-ban) a szóban forgó országok a GDP 3 százaléka alá szorítják költségvetési hiányukat.

Erőteljes maradt a külföldi kereslet a KKE államkötvények iránt Hosszú hozamok (%)

Európa nyilvánvalóan egyre gyorsabban halad az útelágazás felé, ahol az egyik ösvény a mélyebb integráció, a másik pedig a széthullás felé visz. Az Erste Group elemzői mégis inkább a nagyobb fokú integráció mellett teszik le voksukat, annak ellenére, hogy az euró zónában a határon átnyúló tőkekivonás, inkább a szétesés irányába mutat és a bankok a szabályozó hatóságokkal együtt a hazai piacot erősítő intézkedéseket preferálják. Továbbra is nagyfokú volatilitás várható azonban a piacon. Amennyiben az EKB ismét beveti a különleges eszközöket (az LTRO-t, az SMP-t, vagyis értékpapír-piaci programot), az mindenképpen pozitív hatással lesz a portfólió-befektetésekre. – „A legnagyobb befektetési lehetőséget a tízéves magyar államkötvényben látjuk, hiszen a hozama a várakozások szerint 100 bázisponttal 7 százalék pont alá esik, amint beindul az új IMF-program. A cseh államkötvények igen konzervatív befektetést jelentenek, így azok számára ajánlhatók, akik arra fogadnak, hogy hosszú távon a kockázatkerülés lesz az úr Európában. Ha viszont az európai döntéshozók az eurózóna nagyobb fokú kockázatmegosztása felé mozdulnak el, akkor a cseh hozamok vélhetően követni fogják a német hozamok felfelé tartó ívét. A lengyel államkötvények tűnnek a legsemlegesebb befektetésnek az előttünk álló hónapokra. Az EU-pénzeknek a lengyel gazdaságba való áramlására vonatkozó előrejelzések azt mutatják, hogy a nagyobb folyó fizetési mérleg finanszírozása nem jelent akkora kihívást, mint azt korábban gondolni lehetett” –vonja le a következtetést Juraj Kotian.

¹CEE6: Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia² A Világbank Global Economic Prospect – June 2012 c. jelentése