A legtöbb hazai befektető szeretné a pénzének jelentős részét biztonságban tudni. Ezért a megtakarítások döntő hányada alacsony kockázatú befektetésekben pihen: Magyarországon a pénzpiaci eszközök, állampapírok, ingatlan alapok népszerű megtakarítási formák. Itt vírushelyzetben sem kell aggódni az árfolyammozgások miatt, a stabilitás a megszokott, ahogy a kevésbé kiemelkedő hozamok is. Kockáztatni hosszabb távra szánt befektetéseknél szokás, ahol a többség elvisel egy-egy átmenetileg rosszabbul teljesítő befektetést, néhány százalékpontnyi veszteséget. Ám egy hirtelen piaci sokk, egy meredek zuhanás sokakat megijeszt. Gyakori, hogy a megtakarítók a készpénz felé fordulnak: kapkodva teszik pénzzé a megtakarításukat, beleértve a továbbra is stabilan teljesítő befektetéseket is.

A befektetések felszámolása, a készpénz-éhség a válságos idők velejárója, azonban az már közel sem biztos, hogy ezzel jól is járnak a megtakarítók. Különösképp átgondolandó ez a jelenlegi helyzetben, amikor a zuhanás nem a világgazdaság strukturális problémájára vezethető vissza, hanem egy külső, váratlan tényező pillanatnyi megjelenésére.

Az elemzők egyetértenek abban, hogy a koronavírus miatt ideiglenesen visszaeshet a világgazdasági növekedése, ám a legtöbb forgatókönyv negyedévek távlatában beszél helyreállásról.

Miért jelenthet problémát a túlzott készpénz tartás?

A legfőbb ellenérv a készpénzzel szemben, hogy nem kamatozik, az infláció miatt folyamatosan veszít az értékéből. Fizikai formában tárolása extra kockázatokkal és költségekkel is jár: megsérülhet, megsemmisülhet, őrizni és tárolni is kell (vagyis szükség lesz páncélszekrényre, új zárakra). Ráadásul a befektetések felszámolása és a pénz felvétele is extra költséget jelent. Természetesen ott van a biztonságosabb bankbetét, de ez sem feltétlenül érv arra, hogy felszámoljuk akár a kockázatosabb megtakarításokat is.

A kockázatosabb befektetések „készpénzbe menekítésével” jellemzően abban az esetben lehet profitálni, ha az eladást követően a piacok tovább esnek, majd a fordulópont bekövetkezésekor rögtön ismét beszállunk a tőkepiacokra, újra befektetünk. Ez azonnal két feltételezést is igényel:

1. a piacok tovább csökkennek.
2. tudjuk, pontosan mikor fognak fordulni a piacok.

Ám miközben a negatív hangulat uralta helyzet ideiglenessége felől nincs kétség, a fordulat pontos ideje nem ismert. Ebből adódóan nem tűnik logikus döntésnek a befektetéseket felszámolva a veszteségeket realizálni, vagy alacsony hozamok mellett kiszállni.