Te is sportolsz a szabadidődben? Kollégáink is tudják, hogy a sport nem más, mint élet, erő, egészség. Éppen ezért hozták létre évtizedekkel ezelőtt az Erste Sportközösséget, ahol az erstések számos sportágban edzhetnek együtt, sőt az évente megrendezett Magyar Bankok Sporttalálkozóján is megmérettethetik magukat. A Sportközösség mindennapjairól és közösségformáló erejéről Zimány Tamást kérdeztük. 

„Az a legcsodálatosabb ebben az egészben, hogy ez egy alulról jövő önszervező kör. Nincs benne semmi kötelező, ugyanakkor támogat bennünket a vezetőség is” – mesélte Zimány Tamás, aki nemcsak vezeti az Erste Sportközösséget, hanem edzője is például a női focicsapatnak. De számos más sportág edzésén is részt vesz, tanácsokat ad, támogat, hiszen ő is komoly sportolói múlttal rendelkezik. 

Tollaslabda, foci, sportlövészet

„Gyöngyösorosziban nőttem fel, ahol akkoriban kitörési lehetőség volt, ha focizol vagy tollaslabdázol. Az utóbbi lett az én sportom.  Minden előképzettség nélkül fogtam ütőt, és elkezdetem edzeni. Tizenöt centivel magasabb voltam, mint a többiek, ez pedig előnyt jelentett” – nevetett Tamás. Mint mondta: pár edzés után elvetődött egy Heves vármegyei versenyre, de fogalma sem volt róla, hogy az egy verseny lesz. Ennek ellenére megnyerte. Tizenévesen körbe utazta az országot, heti három-négy alkalommal edzett, és négyszer szerzett utánpótlás magyar bajnoki címet. 

„Nem úgy kell elképzelni, hogy ezt a sportot több tízezer ember űzte. Ez egy sokkal kisebb bázis volt, egy nagyon összetartó közösség” – tette hozzá Zimány Tamás, aki a főiskola befejezéséig űzte a tollaslabdát. De szerette a kispályás focit is, ahol általában kapus poszton játszott. Elárulta: a labdás sportok mindig is a kedvencei közé tartoztak. 

Ilyen háttérrel könnyű volt kapcsolódni az Erste Sportközösséggel is, amit 2000-től Maródi Sándor vezetett. Tőle vette át a tisztséget Zimány Tamás. Mint mondta: tizenegy sportág és hetven kolléga nem kis szervezést jelent, de megéri a befektetett munka.